Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1987. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 18/03)

D. Berencsi Margit — Fekete Péter — O. Bozsik Gabriella — Pásztor Emil — V. Raisz Rózsa — Varga Gyula: A szókincs-fejlesztés szükségessége és lehetőségei az általános iskolákban

- 54 ­A tíz-tíz leggyakoribb ige, melléknév, határozószó között sok az egyezés a mintákban, a leggyakoribb főnevek körében már kevesebb: azokat jobban meghatározza a szövegtéma. A határozószók között néhány igen gyakori lexéma (akkor, szerint e ­szerinte m alakban —, mos t stb.) sokszor szerepel töltelékszóként, kommu­nikatív funkció nélkül. A viszonyszók magas gyakorisági értékeire és bizonyos viszonyszóknak (az jä névelő, az és, hogy, d e kötőszók) — különösen a beszélt nyelvhasz­nálatban megfigyelt — nagyon gyakorlati előfordulására vonatkozólag el kellene fogadnunk KESZLER BORBÁLA magyarázatát, egyébként a mai adataink is hasonlóak, mint az ő vizsgálati eredményei. (KESZLER B. 1983, 176­7.) KESZLER BORBÁLA tanulmánya spontán beszédanyag grammatikai (azon be­lül szófaji, szöveggrammatikai) sajátosságait, szókincsét vizsgálja. Há­rom feldolgozott szövege 10500 szövegszónyi terjedelmű, felnőtt, köznyel­vi beszélőktől (egyetemi hallgatók, tanárok) ered. A tanulmány gyakorisá­gi vizsgálatok elvégzésével, illetőleg néhány Deme-féle mutató szerinti feldolgozással szolgáltat összevetésre is alkalmas adatokat. Névmásfajta Keszler B. Az általunk vi zsgált korpusz* írott Beszélt Személyes n. én: 98; 52 én: 314; mi: 107; én: 455; mi: 116 te: 37 21 66 £1 8 3 Visszaható n. maga: 80; Mutató n. az^ 365; ez^ 199; az: 740; ez: 182; • az: 648; ilyen: 88 olyan: 57 olyan: 226 olyan: 69 ez: 215 ilyen: 206 Kérdő n. mi: 121 mi: 75 x 50-nél gyakoribb adatok*

Next

/
Thumbnails
Contents