Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1987. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 18/03)

D. Berencsi Margit — Fekete Péter — O. Bozsik Gabriella — Pásztor Emil — V. Raisz Rózsa — Varga Gyula: A szókincs-fejlesztés szükségessége és lehetőségei az általános iskolákban

- 36 tani 90,4-es átlagnak

1. A fogalmazások hosszával tehát elégedettek lehetünk. A fentiek alapján elmondhatjuk tehát — szemben egy sereg borúlátó nyilatkozattal —, hogy e (zömmel városi) tanulók szókincse mennyiségi szempontból életkoruknak megfelelő. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy gyarapítására nem kell különösebb figyelmet fordítani. Épp ellenkezőleg. A szókincsgyarapodás az általános iskola 8 éve alatt igen dinamikus. Különösen az, feltehetően, az első és a hatodik osztály (6. és 12. év) körül. Persze nemcsak az új tantárgyak, hanem a régiek új témakörei, egyre szakszerűbb kifejezést igénylő követelményei is mintegy rákényszeI rítik a gyerekeket szókincsük bővítésébe. Ez azonban nem spontán jelenség. Tanárnak és tankönyvnek egyaránt segítenie kell a tanulót ebben. Eléggé elterjedt nézet szerint a gyerekek fogalmazása, beszéde szürke, jellegtelen, egyénietlen. A vizsgálat eredményeiből arra következtethetünk, hogy ez nem szókincsük terjedelméből (nem is összetételéből), hanem mélységéből következik. (Meggyőződésünk, hogy ma a gyerekek gazdagabb szókinccsel rendelkeznek, mint pl. 3—4 évtizeddel ezelőtt.) A szókincs mélységén (ill. sekélységén) azt értjük,: hogy a tanulók nincsenek eléggé J tisztában a szavak jelentésszerkezetével — néha az alapjelentések sem eléggé világosak -- és a stílusárnyalatokkal. Mindez erősen korlátozza a választás és a használhatóság lehetőségeit. Itt egy megjegyzést kell tennünk: mi egy korosztály szókincsét vizsgáltuk. Az egyének székicséré csak becsléseink vannak. Ezek azt mutatják, hogy rendkívül nagy eltérés van az egyes tanulók szókincsének terjedelmében. A feladatok jelentős részének ennek javítására kell irányulnia. (Erre a dolgozat későbbi fejezeteiben még visszatérünk.) De a szürkeség is következmény. Eredője a gyerekek kifejezőképességével szemben támasztott követelmények elégtelensége, az ingerszegény nyelvi környezet. Nagy feladat hárul a családra, az iskolára (tanárra és tankönyvre) és az ifjúsági sajtóra. 1 Ez az adat B. FEJES KATALINnál nem szerepel, de a 109. és a 112. lapok táblázatai alapján kiszámíthatók.