Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1987. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 18/03)

D. Berencsi Margit — Fekete Péter — O. Bozsik Gabriella — Pásztor Emil — V. Raisz Rózsa — Varga Gyula: A szókincs-fejlesztés szükségessége és lehetőségei az általános iskolákban

- 35 így körvonalazódó csoportok fényt vetnek arra, hogy az aktivizált szókincs mekkora része szolgálja közvetlenül a téma kifejtését, illetve fordítva: a téma kifejtése milyen arányban kíván specifikus szavakat; továbbá, hogy milyen témacsoportok szerint rendeződnek a szavak. A fogalmazások zöme nyári eseményt elevenít föl. Az összes lexémának csak mintegy negyede (27,28 %) segíti közvetlenül a téma kifejtését. (Ezeket nevezzük itt témaszóknak.) Közülük a legtöbb (a témaszók 22,2 %a) valamilyen negatív élmény kifejezője (megijed, eltörik, vakbél, sírva, csúny

a stb.). A kirándulás (16,3 %), a játék (20 %) és a hobbi (10,5 %) szavai elsősorban a nyárhoz, szünidőhöz kötődnek, jelezvén a gyerekek fő élményforrását. Együttesen a témaszóknak közel a felét teszik ki (46,8 %). A jelentősebbnek tartott témák között a közösségi (3 %) és az iskolai életet (3,4 %) kevesebb szó képviseli. A kötetlen beszélgetésekben más témakörök rajzolódnak ki. Itt a legtöbb jellemző szó az iskolai élettel, a tanulással, a pályaválasztással kapcsolatban hangzott el (26,3 %), ezt követi a családi ünnepek "szókészlete" (télapó, karácsony: 19,55 %), majd a szórakozás (15,66 %) és a gyerekek élete (14,9 %) következik. A szöveg témáját nemcsak a témaszók fejthetik ki. (Pl. Juhász Gy. Milyen volt... c. versének témája a témaszókból aligha áll össze.) Mégis úgy véljük, a témaszók jelenléte, aránya jellemző a szövegre. Úgy látszik, hogy a tanulók szókincsének beszédben és írásban ugyanakkora részét teszik ki a témaszók (B: 27,53 %; F: 27,28 %). A szóhasználatban némileg más a helyzet. Fogalmazásban egy témaszóra 1,83 előfordulás esik, beszédben 2,29. Ez azt jelenti, hogy az előbbiben a szövegszóknak valamivel kevesebb, az utóbbiban valamivel több mint 7,5 %-át teszik ki a témaszók. Ez — GÜIRAÜD 9 %-os adatához képest (vö. J. SOLTÉSZ 1963) — még elfogadható. Befejezésül néhány szó a szövegek terjedelméről. Az egyes fogalmazások átlagosan 115,46

1 szövegszót tartalmaznak. Ez az adat ugyan elmarad B. FEJES KATALIN leghosszabb fogalmazásainak szószámától (vö: i. m. 112) — az elbeszélés műfajában ez 131,66 —, viszont jóval fölötte van az ot1 A táblázatban 118,14 szerepel, de ez a "többlet" a kerekítések eredménye.