Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1987. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 18/03)

Lisztóczky László: A kalevala hatása a későreformkor és az önkényuralom magyar szellemi életére

- 143 elemeket. "A finn költészet az eredetiség jeleit mutatja, melyek az emberiség ős állapotára emlékeztetnek" — írta HUNFALVY. (A nyelvtudomány többet bizonyít mint a krónikák. I.h. 223.) Ugyanő azon meditált, hogy "mi véghetetlenül árvák vagyunk a finn nyelvhez képest, mely szinte hasonlíthatatlanul szép népköltészettel bír, olyan korbul, melyben az eredeti felfogás háborítatlanul működik vala, s olyan vidékekről, melyekhez a keresztyén Európa míveltsége legutoljára és leggyengébben fért". (FÁBIÁN Finn Nyelvtana. Magyar Nyelvészet, 1861. 85.) A nyelvtudományban kipróbált összehasonlító módszer segítségével a Kalevala a magyar népköltészet legősibb vonásainak, irodalmunk kezdeti stádiumainak megrajzolásához is indítást adott. Épp HUNFALVY Pál bizonyította be, hogy a paralelizmus és az alliteráció együttes — és minden bizonnyal ősi eredetű — sajátossága a finnugor népköltészeteknek. Finn (a Kalevalából kiválasztott), magyar (Kőmíves Kelemenné-idézettel illusztrált) és vogul analógiák alapján jutott arra a következtetésre, hogy a gondolatpárhuzam és a betűrím "mint művészeti alak a finn-ugor népeknek saját eredeti alakjok". (A vogul föld és nép. Pest, 1864. 193.) Ez a fölismerés a magyar Kalevala-fordítások koncepcióját is alakította. Azt az elvet alapozta meg, hogy az eposz átültetésében — így a paralelizmus és az alliteráció alkalmazásában — támaszkodni lehet a saját hagyományainkra is: a térben és időben távoli művet úgy tehetjük otthonossá nyelvünkben és költészetünkben, ha a magyar népköltészetet használjuk föl közvetítőnek, amelynek szelleme egyébként sem idegen a finn népköltészet szellemétől. Elsősorban a székely népköltészet tanulmányozása nyújthat sok tanulságot a Kalevala fordítója számára. REGULY jóslata is megérteti, hogy finnugor nyelvészeink kitörő lelkesedéssel fogadták KRIZA János székely népköltési gyűjteményének, a Vadrózsáknak a megjelenését (1863). HUNFALVY recenziót írt róla, és úgy ítélte meg, hogy az antológia "a magyar nyelvnek oly sajátságait tárja ki előttünk, melyeket másutt vagy épen nem, vagy nem ily teljességgel találunk". (Nyelvtudományi Közlemények, 1863. 151.) BARNA Ferdinánd szerint a magyar költészet "pogány korbeli ősi versneme" tárul föl a székely folklórban, a gondolatpárhuzam, a betűrím és a Kalevala ritmusára emlékeztető "ősi nyolcas" révén a székely balladák "szerkezete egészen egy és ugyanaz a finn költemények szerkezetével". (A finn költészetről... Pest, 1872. 43.) Kaleva-