Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1987. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 18/03)

Lisztóczky László: A kalevala hatása a későreformkor és az önkényuralom magyar szellemi életére

- 135 sét, költőnemzet a finn, "költő" a főhőse a Kalevalának is, aki nem fegyverrel, hanem dallal győzi le ellenfelét. 2. A finn és a magyar nemzeti sors hasonlósága alkalmas közeget teremtett tehát hazánkban a Kalevala befogadásához. Lelkes értékelését segítették a magyar szellemi élet ez idő tájt kibontakozó áramlatai is. A romantikus történeti érdeklődés, a nemzeti-népi gondolat megerősödése és az összehasonlító nyelvészeti tevékenység térhódítása egyaránt megalapozta a finn eposz szerves beépülését nemzeti kultúránkba. A történelem egyetlen nemzedéke sem foglalkozott annyit múltjával, a hagyományok jelent és jövőt formáló értékeivel, mint ez. A nemzetenkénti eredetiség herderi eszméje termékeny talajra talált Magyarországon is, ami szükségszerűen együtt járt a réginek és a népinek a kultuszával: a nemzeti jelleg annál tisztább alakot ölt, minél távolabbra tekintünk vissza az időben. A nemzeti mozgalmak felvirágzása divatba hozta a népek eredetének vizsgálatát. Különösen jelentős volt ez a törekvés azoknál a népeknél, akik idegen elnyomás alatt éltek, s az eredetkutatással is önálló nemzeti mivoltukat kívánták hangsúlyozni. A mi esetünkben mindehhez a "rokontalanság" régóta gyötrő érzése is társult. A reformkor idején megújult erővel folyt, nemzeti mozgalommá szélesedett hazánkban a rokonnépek felkutatása. A keletre és északra induló tudósok az ébredező.nemzeti öntudatot táplálták. A "bölcsőkeresés" két refomkori hőse: KÖRÖSI CSOMA Sándor és REGULY Antal. KÖRÖSI CSOMA még téveszmék nyomában járt, REGULY azonban viszontagságos északi utazásai során rátalált rokonainkra. Ő fedezte föl a Kalevalát is. 1840. április 28án finn földről szüleihez intézett levelében homéroszi magaslatra emelte az eposz értékeit, és bejelentette magyarra fordításának tervét. (A. MOLNÁR Ferenc: REGULY Antal egy finnországi levele. Könyv és Könyvtár X. Debrecen, 1976. 158-9.) 1841-ben jelent meg egy barátjához írt levele a Gellért-legendát idéző finn népdal, az Őrlő dal fordításával, amely először avatta be az érdeklődőket a finn népköltészet szépségeibe. (REGULY Antal magyar utazó éjszakon. Athenaeum, 1841. 577-83, 593-8.) ígéretéhez híven — még 1839 novemberétől 1841 májusáig tartó finnországi időzése alatt — hozzákezdett az eposz átültetéséhez is: a Kalevalának világirodalmi viszonylatban is ez az egyik legkorábbi — a svéd nyelvűvel versen-