Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1987. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 18/02)

Kárász Imre, Szabó Erzsébet, Korcsog Rita: A Síkfőkúti tölgyes cserjeszintjének struktúrális változásai 1972 és 1983 között

- 57 az összes magascserje 0,31 %-át adta). - Az alacsony cserjék körében gyakoriság tekintetében lényeges változás a Quercus magoncok kivételével nem történt. Az alszint leggyakoribb fajai: Ligustrum vulgare (15,04 %), Euonymus verrucosus (14,12 %), Cornus sanguinea (8,91 %). - A cserjeszintben a tölgymagoncokkal együtt hektáronként 103 690 talaj feletti hajtást számoltunk meg. Az alacsony cserjék és a magascserjék megoszlása: 96,02 illetve 3,98 %. - A cserjék hajtásainak gyakorisága fajok szerint csökkenő sorrendben: Qu.p.m> L.v.>E.v.>C.s.>Qu.c.m.

>A.t.>A.c.>E.e.> C.m. CR.m.> Qu.p. > L.x.> Qu.c.> Rh.c> R.c.> C.a.> 3.r.> S.d. - A Quercus magoncok aránya az előző felméréshez viszonyítva rendkívül magas (különösen a Quercus petraeanál), az összes cserje 50 %-át adták. - A cserjeszint hajtásszám növekedéséért a magas tölgymagonc mennyiség a felelős. Ha azokat figyelmen kívül hagyjuk, összességében 37 %-os hajtás csökkenést figyelhetünk meg. A 2/c. táblázatban faji bontásban és alszintenként feltüntettük számszerűen és %-ban kifejezve is a gyarapodás illetve gyérülés mértékét. A cserjeszint sűrűségének szemléltetésére készítettük el a 2-3. ábrákat, amelyeken osztályokba sorolva kisnégyzetenként feltüntettük a cserjék hajtásszámát. Mivel a tölgymagoncok száma évről-évre jelentős mértékben változik, illetve változhat, a sűrűségi térképeken azokat nem vettük figyelembe . 2 Az 1972-es adatok alapján megállapítható, hogy olyan 16 m -es négyzet nincs, amelyben egyáltalán nem gyökerezik cserje és kevés azoknak a négyzeteknek a száma is (5 db = 3,5 %), ahol 250 hajtásnál több él. Leggyakrabban 101-150 db /x=139/ alacsony cserje vagy/és 6-10 db /x=9,l/ magascserje ta-