Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1987. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 18/01)

Budai László: A szekunder alany- és tárgyválasztás néhány esete az angolban és a magyarban

- 5 mélyszerkezeti esetekkel, szerepekkel, illetve azok felszíni realizációjával foglalkozó grammatika. Az a tény is jól ismert, hogy FILLMORE nem tartott ki az eredetileg megnevezett és definiált esetek mellett, sőt követői sem járultak hozzá ahhoz, hogy az esetgrammatikai kutatások eredményei egyértelműbbek legyenek. Témánk szempontjából azonban az esetek számánál és fajtáinál fontosabb FILLMORE-nak és másoknak az az igyekezete, hogy hierarchikus rendet teremtsenek a mélyesetek felszíni, szintaktikai funkcióba lépésének feltételei körül. Ha sikerül megállapítanunk a mélyesetek és a szintaktikai funkciók társulásainak prototípusait, könnyebben fényt deríthetünk az azoktól eltérő társulások fajtáira, okaira is. 1.3. Ha elfogadjuk azt, hogy egy mondatban egy bizonyos eset (case, role) csak egyszer fordulhat elő, feltételezhetjük, hogy egy mondat prototípusát akkor kapjuk meg, ha az entitások bizonyos konstellációjában (egy tényállásban) a világról alkotott ismereteink alapján szükségesnek és elégségesnek tartott argumentumok mindegyike realizálódik a mondat szintaktikai szerkezetében - megengedve bizonyos argumentumoknak egymással, illetve az igével az adott nyelvben lehetséges integrációját. A mondat prototípusában a szemantikai szerepek - tulajdonképpen egy bizonyos igének a fentebbiek szerint értelmezett esetkeretének esetei - a hierarchiának legmegfelelőbb szintaktikai funkciókat töltik be. A világról alkotott ismereteink alapján tudjuk például, hogy egy olyan tényállásban, amelyben a lényeg két entitás érintkezésének, illetve szétválásának, egymástól való eltávolodásának okozása, a szükséges és elégséges argumentumok száma négy. Szükség van (1) erőforrásra, (2) erőátvitelre, (3) a mozgatott entitásra és (4) arra az entitásra, amelyre a mozgatott entitás rákerül, illetve amelyről leválik, amelytől eltávolodik. Ilyen példákra gondolok: 4. A lán

y (erőforrás) vaja

t (mozgatott entitás) ken a kenyérr

e (viszonylagos nyugalomban levő entitás) késse

l (erőátvitel). 5. A mester a rozsdá

t tisztítja/dörzsöli a csőről drótkefével. Nem szükséges, hogy valamennyi entitást mint argumentumot azonosítsunk, valamilyen szemantikai szerepként, mélyesetként kezeljünk; elegendő a számuk meghatározása, a hierarchia szabályai szerint az alanyi funkcóra legesélyesebb NP kijelölése (elsődleges/primér alanyválasztás), valamennyi