Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1987. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 18/01)
Budai László: A szekunder alany- és tárgyválasztás néhány esete az angolban és a magyarban
- 6 argumentum szintaktikai realizációja, amelynek során a többi (nem alanyi funkciójú) NP is a neki megfelelő eg y bizonyos funkcióba kerül. A mondat prototípusában létrejött argumentum-funkció egységek mindennemű felbomlását, átrendeződését a prototípus deviációjának tekintek, amely a tényállást a beszélő/író szándékának megfelelően más és más szögből világítja meg, más és más nyelvi kötöttségeknek engedelmeskedik. (E helyen nem térhetek ki a deviáns mondatok nyelvi kötöttségeinek elemzésére, az ige és aktánsai közötti szereposztásra, az inkorporációra, a szemléletváltásnak az igeválasztásra gyakorolt hatására.) A4., illetve az 5. mondat deviáns változatai például: 4. a/ A lány a kenyeret keni vajjal, b/ A lány a kenyeret vajazza. 5. a/ A mester a csövet tisztítja a rozsdától, b/ A mester a csövet rozsdátlanítja. A mondat prototípusának megalkotásában eddig még nem vettük figyelembe a mondat aktuális tagolását, bár a magyar példamondatok egyes részeit a magyar nyelv alapvetően SOV-jellegének megfelelően rendeztem el. Az angol mondat prototípusában a téma/topic - az egyszerűség kedvéért tekintsük őket szinonimáknak - egybe kell, hogy essék a hierarchia szerint az alanyi funkcóra legesélyesebb nominális szerkezettel. Az angol mondat prototípusában tehát, amennyiben van például ágens, az ágens, az alany és a topic egy és ugyanazon NP. Ha a magyar nyelvet SOV-típusú nyelvnek tekintem, akkor az aktuális tagolás szempontjából neutrális mondatban az alany után a tárgynak kell következnie, míg a többi mondatrész az állítmány után helyezkedik el. Ha ez így van, akkor ennek messzemenő következményei lehetnek például az É. KISS Katalin (1983) által leírt, lényegében fiktív magyar nyelvi kiinduló szerkezetre és a vele kapcsolatos műveletekre. Nyilván nem kezdődhet a kiinduló szerkezet V-vel, és akkor még meg kell, hogy változzék a műveletek menete is. E téma részletezésére azonban a jelen tanulmány keretein belül nincs lehetőség. 1.4. Dolgozatom legfőbb feladata az, hogy a mondatok markirozatlannak tekintett prototípusaiból kiindulva, rámutasson angol-magyar-német összehasonlításban bizonyos angol és kisebb részben magyar mondatok alanyának, illetve tárgyának markírozott megjelenítésére. (Az angol példák zöme KÖNIG