Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1991. Sectio Pedagogica et Psychologica (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 20)

Balázs Sándor: A megújuló kollégiumi mozgalom történeti öröksége

Úgy gondoljuk, hogy a mi témánk szempontjából is aktuális Randolph L. Braham 1989 februárjában a Kossuth Klubban "A magyar Holocaust" c. műve bemutatásakor elhangzott szava: "Ha nem dolgozzuk fel a múltat, akkor a jelent ferdítjük el." (3) Az új kollégiumi pedagógia kialakítása során építenünk kell az 1946—1949 között szép eredményeket elért népi kollégiumi mozgalom tapasztalataira, szellemiségére. Olyan időket élünk, amikor a demokratizálódás folyamata egyre jelentősebb, újat mutató, ugyanakkor bizonyos vonatkozásban a közelmúltunk egy-egy korszakára is emlékeztető. Bizonyos szempontból hasonlít ahhoz az időszakhoz, amelyben a NÉKOSZ is született, ahhoz a szellemhez, amelynek jellemzője volt, hogy mindenki őszintén mondhatott véleményt, a jobbért tenni akarók, a jövőért munkálkodók csoportokba tömörültek, pártokat alakítottak, és egy szebb, minden eddiginél boldogabb, demokratikus Magyarország kontúrját igyekeztek megrajzolni. A népi kollégiumok kezdeti, hatalom által még el nem torzított fejlődési szakaszában jelentős eredményeket értek el a demokratikus, önkormányzaton alapuló nevelőmunkában. Napjainkig szóló üzenet: a népi kollégiumokban gyakorlatban megvalósított közösségi nevelés életképes volt, lehetőséget biztosított a tanulók közéleti, politikai tevékenységére, a társadalmilag hasznos cselekvésre. (4) A népi kollégiumok belső szervezeti tagolódása A népi kollégiumok szervezeti tagolódásának, pedagógiai tevékenységének középpontjában a közösségi életre nevelés állt. E szerveződés lehetővé tette a közösségben, a közösség által és a közösség számára való nevelés kiteljesedését, annak az elvnek a megvalósítását, amelyet Kardos László így fogalmazott meg: "neveletlenek neveltek neveletleneket". (5) A közösségi tevékenységük kiteljesedéséhez különböző szinteken szervezeteket, bizottságokat, tanácsokat hoztak létre, működtettek. Ez a belső tagolódás adta meg a közösségi nevelés keretét, amely — kutatásaink igazolják -országosan többnyire azonos módon alakult ki a népi kollégiumokban. Működésbeli eltérést csupán néhány esetben találtunk, melyek nem lényegiek, és az életkori sajátosságokkal vannak összefüggésben. (6) A kollégiumba bekerült gyermekek közösségi, mozgalmi nevelésében elsőrendű feladat volt a primér közösségek létrehozása, amelyeknek szervezeti keretét a szobaszövetkezetek alkották. (7) 6