Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1991. Sectio Pedagogica et Psychologica (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 20)

Balázs Sándor: A megújuló kollégiumi mozgalom történeti öröksége

E szövetkezetek lehetőséget teremtettek arra, hogy a tanulók különböző áttételek nélkül részesei legyenek életük megszervezésének, irányításának, feltételeik mindenirányú fejlesztésének. A tanulók demokratikus módon maguk választották meg szövetkezetük vezetőit, a tiszti kart, amelyben a következő funkciókat találtuk: szövetkezeti elnök, ifjúságpolitikai, honismereti, kulturális, gazdasági és sportmegbízottak. Minden szobaszövetkezet tisztikara féléves időtartamra kapta meg megbízatását, mindezt olyan meggondolásból, hogy ennyi idő alatt eldől a vezetői alkalmatlanság, illetve alkalmasság. Tapasztalataink szerint a szobaszövetkezetek tagsága több esetben élt a vezetők visszahívásának jogával. Ez a szervezeti tagolódás kialakította bennük az egymásért és egymás előtti felelősség érzetét, megízlelték a kollektív életforma előnyeit. Egy-egy népi kollégiumon belül a szobaszövetkezetek sok szállal kapcsolódtak egymáshoz, olyan feladataik is voltak, amelyek az egész közösség érdekét is szolgálták, amelyek kifejlesztették az egymásért érzett felelősséget. Az egymáshoz való kötődésnek szervezeti keretét jelentették a különböző bizottságok, szövetkezeti tanács, amelyekben a tanulók figyelme a kollégiumi élet szinte minden területére kiterjedt, mozgósítottak a kollégium takarítására, körzetének parkosítására, honismereti munkára, közéleti tevékenységre, a tanulásra. (8) A kollégium belső szerkezeti tagolásában sajátos funkcionális szerkezetként jelentkeztek a korábban is említett bizottságok. A bizottságok tagjai a szobaszövetkezeti megbízottakból kerültek ki. Legfontosabb tevékenységként jelentkezett a tanulás, a közéleti és politikai munka. (9) A kollégiumokon belül felmerülő fegyelmi kérdésekkel elsősorban a tanulók köréből választott népbíróság foglalkozott. Működésükre nem a rendszeresség, hanem a feladatok aktualitása volt jellemző. Ezt a munkájukat nagyfokú felelősséggel, elkötelezettséggel végezték a tanulók. Kiváló pedagógiai fogékonyságukat jelzi ítéleteik súlyossága. Céljuk nem a tanulók megbélyegzése, nem a kiközösítése volt, hanem ítéleteikkel a közösség értékeit igyekeztek megőrizni. A népbíróságok működésében már jól felismerhető a közösségek önszabályozó képessége. (10) A népi kollégiumokban legmagasabb közösségi fórum a népgyűlés volt, itt vitatták meg a közösség egészét érintő kérdéseket, itt alakították ki közös álláspontjukat is. (11) A kollégiumokban működő társadalmi szervek — szobaszövetkezet, szövetkezeti tanács, bizottságok, népgyűlés — jó lehetőséget biztosítottak a kritikaönkritika konkrét és nyílt gyakorlására. Életük tanulmányozása során találkoztunk olyan gyakorlattal is, ahol a tanulók sajátos módon, naponta "Egyéni napló"-ban 7