Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1991. Sectio Pedagogica et Psychologica (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 20)

Lachata István: A tanárjelöltek felkészítése a családi életre nevelésre

A VÉGZŐS HALLGATÓK SZAKMAI FELKÉSZÜLTSÉGE: A kérdőív első kérdése azt vizsgálta, mennyire tartják szükségesnek a hallgatók a családi életre nevelést az általános iskola felső tagozatában. Differenciált véleményüket kértük az említett feladat négy összetevőjével kapcsolatban. (11) TÉMAKÖRÖK I. II. III. IV. N(%) N'(%) N(%) N'(%) N(%) N'(%) N(%) N'(%) Válaszolt 94,3 100,0 96,2 100,0 98,7 100,0 99,4 100,0 Igen 80,4 85,2 86,7 90,1 97,5 98,7 96,8 97,5 Nem 13,9 14,8 9,5 9,9 1,2 1,3 2,5 2,6 Többségük úgy véli, hogy mind a négy témakörrel foglalkozni kell az általános iskolákban. Különösen így gondolkoznak a nemi nevelésről (III. és IV. témakör). Kevésbé elfogadott és szükségesnek vélt az I. és II. témakör. Vajon mi erre a magyarázat? Gondolhatunk arra is, hogy a közfelfogás különösen a nemi nevelésben lát hiányosságokat, e területen élt (él) sokáig számos tabu, s ezért fokozott szükségességét látja a tanárjelöltek a nemi nevelésnek. A hallgatókkal készített interjúk (valamint a kérdőívekre tett megjegyzések) arra hívták fel a figyelmünket, hogy több hallgató feleslegesnek találja a családmodell és a családi nevelés szavak előtt a megkülönböztető "szocialista" jeizőt. Az első és második témakört illetően a megkérdezetteknek közel 10-15 %-a elutasítólag felelt. Külön bizonyítást nem igényel, hogy aki szükségtelennek tartja a családi életre nevelést (vagy annak egy részét), nem fogja munkáját hittel, lelkesedéssel, lelkiismeretesen végezni. A felkészültség komplex fogalmát a családi életre neveléssel kapcsolatos ismeretekre, módszertani kultúrára, pszichoszexuális érettségre, kapcsolatteremtő készségre, érzelmi hozzáállásra (motiváltságra) bontottuk. A következőkben az ezekkel kapcsolatos vélemények vizsgálatára került sor. 29