Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1991. Sectio Pedagogica et Psychologica (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 20)

Bodnár Gabriella: Alsó tagozatos gyerekek tanulmányi teljesítménykudarcát befolyásoló tényezők vizsgálata

L. csoport 1. "Olyan, mint a barátom." 2. "Érti a tréfát." 3. "Egyenlő társnak tekint." Ezek az állítások szorosan összefüggnek az értékelés, elutasítás, elhanyagolás, fokozott elhanyagolásra vonatkozó állításokkal. Az anyától való függőségi viszony, és igény a szorosabb érzelmi kapcsolatra, nem jelenti a "baráti kapcsolatot" is szülő és gyermek között. A három állítás inkább jelentkezik az apák jellemzésében. A vizsgálati adatok összegzése, következtetések levonása A vizsgálati adatokból levont megállapítások azt igazolják, hogy lényeges, markáns különbség nem mutatható ki a KI és SI csoportok szülőkhöz fűződő érzelmi viszonyulásában. A szülői magatartásforma számértéke elsősorban a két szülő (apa—anya) közötti eltéréseket mutatja. Általánosságban az fogalmazható meg, hogy a sikeres és kudarcos gyermekek anyához fűződő érzelmi kapcsolatát és nevelési stílusának sajátosságait kedvezőtlenül ítélik meg. Ettől eltérő: a bizalom, a hála és a gyermek tevékenységében való aktív részvétel — amely kevésbé jellemző a KU csoport szüleire, mint a SI gyerekek szüleire. A KU és SI csoport gyermekei hiányolják a velük való foglalkozást, gondoskodást, úgy érzik, hogy nem értékelik kellőképpen őket. Az anyák gyakrabban alkalmazzák a szeretet megvonással történő nevelést, mint az apák, s ez a gyermeket nagy érzékenyen érinti. A vizsgálatból kitűnik, hogy a családi nevelésben viszonylag az ellenőrzés a legerősebb, de annál kevésbé jellemző a gyermek érzelmi biztonságának támogatása. A gyermek az általa leginkább szeretett személynek bizonyítani szeretné, hogy türelmesen kivárják azt a pillanatot, amikor bárhol, bármilyen sikerélménye lehet A helytelenítés, a szeretetmegvonás, ez érzelmi zsarolás nemcsak a gyermek tevékenységére, hanem az egész személyiségére kiterjed, súlyosan megsérti a gyermeki magabiztosságot, önbizalmat, autonómiája fejlődését. Az iskolai teljesítménykudarc alapvetően társadalmi problémává nőtt. Megoldása, bizonyos fokú rendezése csak mindazon szociológiai, pedagógiai, szociálpszichológiai tények ismeretében lehetséges, amelyek szerepet játszanak a kudarcélmény kialakulásában. Fokozottabban oda kell figyelni a 6—10 évesek iskolai kudarcára. Az idejében észrevett és valamilyen formában kompenzálódott teljesít80