Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1991. Sectio Pedagogica et Psychologica (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 20)

Balázs Sándor: A megújuló kollégiumi mozgalom történeti öröksége

rögzítették észrevételeiket magukról, másokról, s tervezték meg másnapi feladataikat. (12) Nevelőmunkájuk néhány jellemzője Nevelőmunkájuk minden vonatkozásban közösségi orientáltságú volt. Már a közösség szervezeti tagolódásánál is tapasztalható volt a makarenkói rendszerhez való hasonlóság, nevelőmunkájukban pedig egyértelműen kimutatható a makarenkói pedagógiával való kapcsolatuk. Jól jelzi ezt a kapcsolatot a közösségfejlesztés logikájának gyakorlati végigvitele, melynek főbb elemei a következők: - A közös cél mint legfontosabb motiváló erő jelentkezett életükben, összekapcsolta az egyéneket a közösséggel. Céljaik vizsgálata a makarenkói perspektivikus vonalak kialakítását jelzi, amelyben a célok közeli, közbülső és távlati tagolódásában jelennek meg. A közeli célok egy-egy szobaszövetkezethez kapcsolódtak, gyors eredményt, sikerélményt alakítottak ki a tanulókban (szobarend, dekorálás, rohammunka, tanulás segítése). Az így kialakított erő lendítette a tanulókat a közbülső és távoli célok megvalósítására, a felemelkedéshez, a kultúra értékeihez való közelebb kerüléshez. - A közösségfejlesztésük másik tényezője a társadalmilag hasznos tevékenység volt. Azt a fontos pedagógiai elvet valósították meg, hogy a személyiség fejlődésében döntő a tevékenység, a tevékenykedtetés. Felismerték, hogy azáltal lesznek igazán hasznos tagjai a közösségnek, ha egyéni képességüknek megfelelően dolgoznak érte. Tevékenységük nagyon széles skálán mozgott: javították élet- és munkafeltételeiket, megszervezték az üzemlátogatást, a falujárást, a honismeretei munkát, a szociológiai vizsgálatokat, a társadalom demokratizálódásáért folyó közdelembe való bekapcsolódásukat. A kollégiumban folyó tevékenységük közül indokoltnak tartjuk a tanulási tevékenység kiemelését. Nem igaz az az állítás — Révai József 1948. szeptember 21-én a budapesti pártaktíva-értekezleten mondta —, hogy a népi kollégiumok tanulói elhanyagolják a tanulást. (13) A kollégisták megismerték a természet- és társadalomtudomány legújabb eredményeit a szemináriumi foglalkozásokon, társadalompolitikai kérdéseket dolgoztak fel, rendszeresen megvitatták és tájékozódtak a belés külpolitikai kérdésekben. A kollégiumi tanulás jól egészítette ki az iskolai tanulást. Szükség is volt erre, mert a kollégiumok tanulói hátrányos helyzetből startoltak a városi iskolákban végzettekhez képest. A tanulók 8