Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1991. Sectio Pedagogica et Psychologica (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 20)

Estefáimé Varga Magdolna: Koraszülöttek értelmi fejlődése és iskolai előrehaladása

Az új pszichológiai elképzelések szerint a gyermek szociobiológiai lény, aki megszületésétől kezdve rendelkezik bizonyos életfontosságú "protokompetenciákkal" a kognitív és szociális interakció terén. Ezek a protokompetenciák a csecsemőnek lehetőséget adnak arra, hogy a szociális és tárgyi környezetével aktív interakcióba lépjen. Ennek folyamán tanulva fejlessze képességeit és alkotó módon formálja környezetét. (Rauh 1979) Az anya számára a szülés utáni időszak egy "szenzetív periódusa", melynek ingere a testi kontaktus. Ha az anya hosszabb ideig (3-4 hét) nem ölelheti meg gyermekét, akkor veszélybe kerül az anyaság "kompetencia élménye". Azok az anyák, akik gyermekükkel bizonyos időt együtt tölthettek, több szeretet megnyilvánulást mutatnak, mint társaik (Bagdi 1986). A születés utáni 24-36 órás időszak az a szenzitív periódus, amikor a domináns ingerek a szülő szinzitivitására hatnak: hasonlóság vagy vélt hasonlóság a szülőkhöz, szemkontaktus, szoptatás, bőringerek. Megfelelő higiéniás előírások betartása mellett, ugyanakkor ésszerő lazítással lehetővé kellene tenni az anya-gyermek korai kapcsolatának kialakítását. Feltehetően ez pozitív irányba befolyásolná a koraszülött gyermekek pszichoszociális fejlődését, későbbi interperszonális kapcsolatait, s elkerülhetővé válnának a sok esetben a későbbi adaptációs és magatartászavarok. A koraszülöttek életük döntő időszakában hónapokra elszakadnak az anyától. Az anya 1-2 hónap után feszültséggel telve, gyakran idegenül veszi át gyermekét. A koraszülötteket nevelő anyák nevelési, gondozási eljárásaikban elbizonytalanodhatnak, gyakran elszigetelődnek környezetüktől. Gyakran "over protekt" nevelési környezetet biztosítanak, amely a későbbiekben túlzott vélelem, szorongás tüneteit okozhatja. Az anya, a család feszültségei átsugároznak a gyerekre. A koraszülöttek nemcsak biológiailag veszélyeztetettek, figyelembe kell venni a környezeti hatásokat is, mindezek jelentősen befolyásolják a fejlődést. A fejlődéslélektan egyik lényeges alaptétele, hogy az érés és tanulás dialektikus kölcsönhatásban van egymással. A tanulással lehet siettetni az érést, de a pszichés funkciók elsajátításának alapvető feltétele az idegrendszer bizonyos érettsége. Salamon szerint (1983): Az egészséges gyermekek fejlettségének különbsége a társadalom és nevelés eltéréseiből ered. Tehát megfogalmazható az, hogy a gyermek adottságai vele születettek. Az adottságokat az öröklött és méhen belüli fejlődés sajátosságai, valamint a szülés lefolyásának körülményei határozzák meg. A veleszületett adottságokat a tanulás-nevelés hatásai módosíthatják. Az idegrendszer érettsége azonban feltétele annak, hogy a gyermek alkalmas legyen ismeretek elsajátítására. 63