Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1991. Sectio Pedagogica et Psychologica (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 20)

Estefáimé Varga Magdolna: Koraszülöttek értelmi fejlődése és iskolai előrehaladása

A koraszülötteknél gyakran előfordul, hogy az érés és a tanulás, vagyis a környezeti ingerekhez való alkalmazkodás között nincs természetes egyensúly. Az éretlen idegrendszert sok erős inger éri, amely gyakran kellemetlen is, ezek erőszakolják és siettetik az érést. Feltételezhető, hogy ennek sajátos pszichés következményei alakulnak ki (Csiky 1981). A koraszülötteknél a pszichoszociális rizikófaktorok jelentősége nő. A szülők, elsősorban az anya szociokonómiai státusza, intelligencia szintje lényeges a gyermek kognitív fejlődése érdekében. A biológiai faktorok csak a neurológiailag egyértelműen károsodott gyermeknél állnak az első helyen. A biológiai rizikók előnyös környezeti feltételek mellett nagymértékben elháríthatók. Az előnytelen környezeti feltételek a "biológiailag veszélyeztetett" gyermekre különösen súlyosan hatnak. Lényeges kérdés, hogy a koraszülöttség hogyan befolyásolja az iskolaérettségi vizsgálaton nyújtott teljesítményt. Csiky és munkatársai (1981) utóvizsgálatot végeztek kissúlyú koraszülöttek iskolaérettsége szempontjából. Eredményeik szerint testméretekben való elmaradás nem mutatkozott. Pszichés funkcióikra diszharmónia, dezintegrált fejlődésmenet jellemző. A vizsgált csoportra jellemző volt a dekoncentráltság, hipermotilitás, pszichés fáradékonyság, érzelmi kiegyensúlyozatlanság nagyobb előfordulása. Vargáné-Febez-Őry-Szabó (1979) vizsgálták az iskolaéretlenségre, illetve érettségre ható tényezőket budapesti gyermekeknél. Vizsgálatukban foglalkoztak a koraszülöttek iskolaérettségi problémáival is. A szerzők szerint a születési súly és a gyermek fejlődése között összefüggés van. Az iskolaéretlenek 22 %-a született 2500 g-nál kisebb súllyal, az iskolaéretteknek pedig csak 8 %-a. A biológiai tényezők szerepe mellett fontosak a fejlődésben a környezeti kulturális tényezők és a családi nevelési hatások. Az iskolaéretlenség multikauzális jellegűnek tekinthető. Az iskolaérettség és éretlenség faktorainak elemzése koraszülötteknél körültekintőbb minőségi elemzést kíván, csak így lesz elérhető a problémamentes iskolakezdés. Vizsgálatom tárgyát 30 "valódi koraszülött " gyermek pszichológiai vizsgálata és iskolai sorsának követése képezi. Vizsgálatomban arra keresek választ, hogy a koraszülöttség mint biológiai "rizikó tényező" beolyásolja-e a gyermekek szomatikus, pszichés, mentális fejlődését és szociális beilleszkedését abban az esetben, ha a perinatális anamnézis, a koraszülöttségen és a veszélyezetetett terhességen kívül negatív. Vizsgáltam, hogy tanköteles kort elérve milyen az iskolaérettségük szintje, beiskolázásuk alakulása, és intelligenciájuk szintje. Elemeztem, hogy a szociális, társadalmi körülmények, fejlődésüket milyen mértékben határozták meg. A vizsgálati mintát 30 koraszülött gyermek képezi, (14 fiú és 16 lány, gesztációs idő 37 64