Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1991. Sectio Pedagogica et Psychologica (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 20)

Estefáimé Varga Magdolna: Koraszülöttek értelmi fejlődése és iskolai előrehaladása

A korszerű terápiás lehetőségek nagy mértékben csökkentik a koraszülötteket fenyegető későbbi idegrendszeri bántalmakat. Pikkler Emmi (1969) adatai szerint a koraszülöttek mozgásfejlődésében lemaradás mutatható ki. Wohlmut G és Fráter (1965) 193 koraszülött utóvizsgálatát végezte el 6-7 éves korban. Enyhe mentális vagy motoros retardációt 91 esetben, magatartási problémát 68 esetben találtak. Intelligenciaátlaguk 71 %-ban átlagos volt, de az alkalmazkodóképességük gyengesége, figyelemzavar, a jó intellektust is negatív irányba terelheti. Több szerző egyetért abban, hogy a koraszülöttek nem csupán szomatikus fejlődésük és érzékszervi működésük, hanem neuromotoros funkciók, főként pedig a pszichoszociális magatartásuk szempontjából is hátrányban vannak. É. Kovács Ilona (1966) közli, hogy a koraszülés a gyermek pszichés fejlődését főleg akkor befolyásolja, ha a koraszüléshez egyéb ante-, illetve postnatális ártalom is hozzátársul. Az organikus ártalom olykor csak átmeneti, amely a gyermek toleranciáját csökkenti a külvilággal szemben. Gyakran összefüggés mutatható ki az ártalom és környezeti hatás között. A környezetből eredő hibák pszichoreaktív ráépülésre vezethetnek, melyek a szomatikus ártalmaknál még súlyosabbak. Kalmár és munkatársai (1984) a születési súly hatását vizsgálták a motoros és mentális fejlődésre 3 és fél éves korig. A 2000 g feletti koraszülöttek megközelítően olyan teljesítményt mutattak, mint a kontroll csoport. Az ennél kisebb súlyú koraszülötteknél néhány fejlődési területen elmaradást tapasztaltak. Vizsgálták a szülők iskolázottságának hatását a,fejlődésre, amelyek a korai pszichomotoros fejlődésre nein, de a Dinét IQ-ra megmutatkozott a hatása. Itt lényeges a magasabban iskolázott szülők támogató nevelése a biológiailag éretlen koraszülött gyermeknél. Siegel (1985) 7 éves korú (1500 g-os) koraszülöttek teljesítményét vizsgálta. A kontroll csoportéhoz viszonyítottan gyengébben teljesítettek a szem-kéz koordinációt, vizuális téri emlékezetet igénylő feladatokbein. A tesztereményeket illetően a pre- és perinatális komplikációk inkább a vizuális-téri funkciókkal és a figyelemmel korreláltak, a SES* és az anya iskolázottsága inkább a nyelvet érintő teljesítményekkel. A szerző szerint az IQ mint globális mutató nem különösebben informatív, fontos az egyes funkciókat specifikus feladatokkal vizsgálni. A legtöbb koraszülött IQ-ja a normál zónába esik, de időre született társaikhoz viszonyítva a tanulási nehézségekhez vezető funkciózavar sokkal gyakoribb náluk. * Szocioökonómiai státus 62