Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1991. Sectio Pedagogica et Psychologica (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 20)

Lachata István: A tanárjelöltek felkészítése a családi életre nevelésre

Megvizsgáltuk azt is, hogy hallgatóink véleménye szerint kinek (vagy minek) a hatása a legerősebb a tanulókra a családi életre nevelésben? A válaszok összesítése szerint a hatékonysági sorrend a következő: II. helyen a pedagógusok, III. helyen a tömegkommunikáció, IV. helyen az orvosok szerepelnek. A pedagógusok tehát a szülök után, az előkelő második helyre kerültek. Ezt úgy is értelmezhetjük, hogy egészséges önbizalma van a tanárjelölteknek, bíznak saját hatékonyságukban. Összefoglalva a három utolsó kérdésre adott feleleteket, megállapítható, hogy a hallgatók — tapasztalataik alapján — kedvezőtlen véleményt alakítottak ki a jelenlegi iskolai családi életre nevelés jellegéről és minőségéről. Megítélésük nyilván befolyásolja majd munkájukat. Elégedetlenségük pozitív változtatásokra is sarkallhatja őket, de bizonyos passzivitásra, belenyugvásra is késztethet. Látva, hogy hatékonyságukat magasra értékelik, abban bízunk, hogy készek lesznek a jelenlegi állapot jobbítására. Megítélésünk szerint azonban erre többé-kevésbé felkészületlennek érzik magukat. E konfliktushelyzetben a tanárképzők segíthetnek oly módon, hogy alaposabb képzésben részesítik a hallgatókat. A tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a családi életre nevelés komplexumának leggyengébb láncszeme a nemi nevelés. A továbbiakban — ha nem is a teljesség igényével — azt tanulmányozzuk, hogy a sokak által "kényesnek" tartott feladatra hogyan készültek fel hallgatóink. A szexuális neveléshez speciális biológiai, pszichológiai ismeretekre van szükség. Vajon kaptak-e a hallgatók elegendő információt a nemiséggel kapcsolatban? Feleleteiket a következő táblázatban összesítettük: I. helyen a szülők, N(%) N'(%) Válaszolt Igen Nem 98,1 75,3 22,8 100,0 76,8 23,2 32