Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1991. Sectio Historiae (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 20)

Makai János: Néhány megjegyzés M. P. Pogogyin történetírói tevékenységének értékeléséhez

tartozott. A történelem feladatát abban látta, hogy az "a közrend őre és védelmezője legyen".

3 Pogogyin politikai nézeteiről egyébként is könnyű véleményt formálni. Már az elég, ha a dolgozat további részében ismertetésre kerülő művét kézbe vesszük és kinyitjuk. Az elején ugyanis ajánlás található. A szerző a könyvét a pravoszlávia, az önkényuralom és a népiesség jelszavait hangoztató "hivatalos népiesség" irányzata vezéralakjának, az I. Miklós-féle reakciós politika prominens képviselőjének, Sz. Sz. Uvarov grófnak ajánlotta, hálája jelépül. Ez természetesen a tisztelet vagy éppen a karrierizmus megnyilvánulásának is felfogható, lévén Uvarov akkor már harmincharmadik éve a Tudományos Akadémia elnöke, tehát Pogogyin akadémikus főnöke. A könyv azonban azt bizonyítja, hogy ők ketten elvbarátok is voltak. Pogogyint az egyeduralom védelmezői közé soroljuk. Mivel ő Andrej Bogoljubszkijt az egyeduralom korai képviselőjének tekintette, fontos szerepet szánt neki. Annyira fontosat, hogy egy teljes művet az ő tevékenységének szentelt. Annak ellenére tette ezt, hogy a széttagoltság időszakát zavarosnak tartotta.

4 Nem volt azonban könnyű dolga, mert a fejedelem uralkodásának bemutatása a gazdasági és társadalmi környezet és a részfejedelmi Oroszország többi területén végbemenő, a Vlagyimir-Szuzdali Fejedelemségre hatást gyakorló események, folyamatok feltárása nélkül nehezen lehetett egy csak Bogoljubszkijjal foglalkozó könyvet megírni. A munka végül megszületett, "Andrej Jurjevics öogoljubszkij fejedelem" címmel. Azonban nem túlságosan eredeti, nem árulkodik szerzőjének rendkívüli talentumáról. Korábban már több részletben megjelent a "Moszkvityanyin"~ban és a "Közoktatási Minisztérium Lapjá"-ban. Ilárom részből áll: az "Elbeszéléséből, a "Tanulmány"-ból és a "Bizonyítékok"-ból. Az előszóban Pogogyin azzal kecsegtette a könyvet kézbe vevőket, hogy meg fogják látni, az elbeszélés forrásokon alapul, a forrásokat pedig elemezte a tanulmányban. A mű első fejezete nemcsak elbeszélés, hanem bizonyos kérdésekben értékelés is. Pogogyin végigkísérte benne Andrej Jurjevics életét. írt származásáról, családjáról, vlagyimiri uralkodását megelőző harcairól. Az 1157-et követő időszakból kiemelte nagy hadjáratainak jelentőségét. Aránytalanul sokat foglalkozott Bogoljubszkij meggyilkolásának körülményeivel, de érthetően, hiszen a tragikus eseményről igen sok adattal rendelkezett. A második fejezet elején rövid összefoglalást közöit a fejedelem tevékenységéről, és megpróbált rávilágítani jelentőségére. Ez ismétlésnek hat. Az okát már említettük: a három rész külön-külön is megjelent. Amikor a cikkeket összeszedték a kötet megjelentetéséhez, Pogogyin nem szüntette meg az átfedéseket. A továbbiakban a források alapján megpróbált sok fontos (időnként kevésbé lényeges, sőt néhány esetben egyenesen lényegtelen) kérdésre választ találni a források elemzése 91