Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1991. Sectio Historiae (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 20)

Nagy József: A magyar agrártársadalom gazdasági és pénzügyi helyzete az 1929-33-as válság idején

tömegek felé. A valóságban azonban ennek a követelménynek nem tudtak megfelelni. Igaz ugyan, hogy többségük parasztbirtokos volt, de éppen a birtok nagyságából származó viszonylag stabil jövedelem nem ösztönözte őket új termelési struktúra kialakítására. Az 500 kh-n felüli nagybirtok mindössze 2.431 valóságos vagy jogi személy kezén halmozódott fel. Ez az összes birtokos 0,15 %-át jelentette, de ezek összesen 5.753.000 holdat, az összes terület 35,7 %-át tartották tulajdonukban. Természetesen még itt is érdemes további differenciálást csinálni, mert az 5.000 hold fölötti birtokokkal rendelkező 185 birtokos - akiknek százalékarányát ki sem tudjuk fejezni - az összes terület 24,2 %-át tartotta kezében, vagyis közel negyedét az ország mezőgazdasági területének. Ilyen adatok ismeretében világos, hogy Magyarország, az 1920-as években végrehajtott földreform ellenére a latifundiumok országa, ahol a nagybirtok mérhetetlen súlyával rátelepszik a falvakra, s még a reményét is kizárja annak, hogy alóla felszabaduljanak. A gazdasági és társadalmi különbségek még jobban érzékelhetők, ha a megyék adatait nézzük meg. Az 5 kh alatti birtokkal rendelkezők százalékaránya országosan 72,7 % ugyan, de Fejér megyében 78,2 %, Pest megyében 78,6 %, Hevesben 78 %. Ezekben a megyékben a pauperizálódás tehát még nagyobb mértékű. Nagy az 5 holdon aluli birtokkal rendelkezők aránya a városok közelében is. Budapest (98,0) Pécs (93,8), Miskolc (94,6) esetében ez a 90 %-ot is meghaladja, de a városok szomszédságában az 1-2 holdas kertészet is többet jelenthetett, mint a várostól távol lévő 8-10 kat. hold. A helyzet súlyosságát növelte, hogy a kötött birtokok igen tekintélyes részt foglaltak el. Bár a korlátolt forgalmú birtokok száma mindössze 19.483 volt (1,2 %), területük 4.360.622 kh (26,8 %).

4 Látható tehát, hogy a kötött birtokok közé a nagyobb birtokok tartoztak. A korlátolt forgalmú birtokok területének 74 %-a volt nagybirtok, míg a szabadforgalmúaknál csak 21,4 %. Mindaddig, amíg ezeket a birtokokat elzárták az elidegenítés elől, addig radikálisabb földreformot eleve kilátástalan volt elképzelni is. "A kötött nagybirtok, amely főleg a kincstári, közalapítványi, hitbizományi, egyházi és részvénytársasági birtokok csoportjában óriási területekre terjed, és átléphetetlen falanxként mered a parasztság terjeszkedése elé, egyik legszerencsétlenebb és legkárosabb maradványa a régmúlt időknek".

5 A másik tényező, amit az ellenforradalmi rendszer birtokviszonyainak vizsgálatánál figyelembe kell vennünk, a földbirtokok kataszteri tiszta jövedelme. Ez azért lényeges, mert mint már korábban említettük, a földadót a földbirtok kataszteri tiszta jövedelme után vetették ki, ez pedig erősen regresszív volt. A kisbirtokosok katasztrális holdankénti tiszta jövedelmét jóval magasabban állapították meg, mint a nagybirtokosokét. Esterházy herceg fél Dunántúlt kitevő 209.256 kat. hol73