Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1991. Sectio Historiae (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 20)

Nagy József: A magyar agrártársadalom gazdasági és pénzügyi helyzete az 1929-33-as válság idején

das birtoka után, aniely az egész magyarországi földbirtok 1,3 %-át tette ki, hivatalos kimutatás szerint 1.625.430 aranykorona jövedelemmel rendelkezett. A magyarországon élő, 1 kh alatti földtulajdonnal rendelkező összes szegényparasztnak mindössze 27.000 kh-val volt nagyobb földterülete, a jövedelme viszont hivatalos kimutatás szerint duplája volt (3.158.667 aranykorona), mint Esterházynak. A 10.000 hold fölötti 84 nagybirtokosnak 2.426.790 kh földje után 15.414.020 aranykorona jövedelme volt. A több mint félmillió 1-5 kh-val rendelkező szegényparasztnak a kimutatás szerint több mint egy millió holddal volt kevesebb a földje, de jövedelmük 400.000 aranykoronával meghaladta a nagybirtokosét. A 20-50 khig terjedő földtulajdonnal rendelkező parasztok a terület 13,6 %-át tartották kezükben, s ez után 23.341.226 aranykorona jövedelmük volt. A 200-1.000 kh közötti birtokosok a terület 13,2 %-ának birtoklása után viszont csak 14.291.760 aranykoronával rendelkeztek. Tehát 9 millió aranykoronás eltérés a parasztok javára. Ha nem akarunk elfogultak lenni, akkor reálisan megállapíthatjuk, hogy a dolgozó parasztok átlag egy katasztrális holdja lehetett jobb minőségű, mint a nagybirtokos területe. A dolgozó paraszt minél kisebb területe volt, annál inkább igyekezett megművelni minden talpalatnyi földet. Gyakran még a földreform során kapott agyagos, szikes, zsombékos területet is termővé tette. Az alacsonyabb aranykorona értéket képviselő erdők, legelők, nádasok többsége a nagybirtokosok területéhez tartozott, s az általános birtokviszonyoknak megfelelően természetesen itt volt nagyobb a terméketlen, földadó alá nem eső terület is. Nem szabad azonban elfelejtenünk, hogy az OMGE és lapja, a Köztelek állandóan lűrdette a nagybirtok termelékenyebb voltát a kisbirtok fölött. Ezek a statisztikai kimutatások nem ezt igazolják. Ha az adatok alapján megnézzük azt, hogy a 100 holdon aluli és 100 holdon felüli birtokosok milyen területtel is milyen jövedelemmel rendelkeztek, akkor azt kapjuk, hogy a 100 holdon aluli birtokosok tulajdonában volt a mezőgazdasági terület 52 %-a, s jövedelmük 90.783.555 aranykorona volt. A 100 hold fölötti birtokosok tulajdonában volt a terület 48 %-a, s jövedelmük 53.050.897 aranykorona volt. Ezek az adatok természetesen nem tükrözik a valóságot. Nem tudjuk megállapítani, hogy a termelési költségek levonása után valóságban mennyi volt a nagybirtokosok tiszta jövedelme, de biztos, hogy a korszerűbb technika és termelőeszközök alkalmazásával egy katasztrális holdra vetítve magasabb jövedelmet értek el, mint a kisbirtokos parasztok. Ez az 53 millió aranykoronás tiszta jövedelem nyilván manipulált volt. Mivel az adót a földbirtok kataszteri tiszta jövedelme után állapították meg, így az állam burkolt formában komoly támogatást nyújtott a nagybirtokosoknak. Mindez nem jelenti azt, hogy a gazdálkodáshoz nein értő, vagy azt úri passzióként folytató nagybirtokosok nem mentek tönkre, nem adósodtak el. 74