Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1991. Sectio Historiae (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 20)

Cselényi Zsuzsanna: Az Ébredő Magyarok Egyesülete működése (1918-1920)

az összes magyarságot tagjai között látja, s nem kisebb kilátásokkal éli életét, mint hogy záros határidőn belül az egyesület a teljes Magyarországot fogja jelenteni." 3 9 Az ÉME szervezeti életének lényeges eseménye volt az országos választmány által 1920. szeptember 7-8-9-re összehívott II. országos elnöki konferencia, mely­nek határoztát szeptember 12-én az ország minden egyes ébredő szervezetben egy­idejűen megtartott nagygyűlésen fogadták el véglegesen. Az elnöki konferencián részt vettek az országos központi választmány tagjai, az egyesület országos elnöke és alelnökei, a Központi Igazgatóság elnöke és az igazgatóság tagjai, vidéki cso­portok képviselői, a székesfővárosi szervezetek képviselői, a székesfőváros postás, vasutas, villamos szakcsoportok képviselői. Szmrecsányi György bevezető előadásában hangsúlyozta, hogy az ÉME nem politizál, nem áll politikai pártoknak, politikai céloknak, egyes politikusoknak szol­gálatában. Az ÉME a nemzetnek élő lelkiismerete, követeli, hogy az ország keresz­tény jellege az állami, társadalmi, gazdasági élet minden területén érvényesüljön. Az egyesületben van képviselve az ország színe-java, vezetésére a középosztály hi­vatott. Dr. Moskó Mihály, Debreceny István, Zubek Bertalan, Wolf Károly, dr. So­mogyi István hozzászólásait a zsidókérdés radikális rendezésének követelése és a zsidóság elleni uszítás jellemezte. Mádl Géza központi igazgatósági tag az I. or­szágos elnöki konferencia óta (1920. február 9.) végzett szervezési munkáról tájé­koztatta a résztvevőket. Beszámolójából megtudjuk, hogy 1920 elején Budapesten 40-50 ezer tagja volt az egyesületnek, és tíz kerületben működött szervezet, de a velük való érintkezés igen nehézkes volt. Budapesten az ÉME-nek kétféle tagja van: beszervezett tagok, akik esküt tettek az eszmére, és be nem szervezett tagok, akik önként tagjai az egyesületnek, de esküt még nem tettek, vagy még nem iga­zoltattak. A kerületben hetente felvilágosító gyűléseket szerveznek a tagok számá­ra, és havonta egyszer propaganda gyűlést a kerület keresztényeinek. A kerületek élén a kerületi vezetőség áll elnökkel az élén, akinek két helyettese van, a címzetes és helyettes kerületi vezető, akik egyben az egyes választókerületek vezetői is. A kerületek kisebb egységre, úgynevezett választói kerületre oszlanak, s a kerületi ve­zető irányításával egy külön csoportot képeznek. A rend és fegyelem fenntartására kerületenként fegyelmi bizottságok működnek. Kerületenként hírszerző alosztályok vannak felállítva, ezek a kerület általános hangulatát kísérik figyelemmel. A vidéki csoportokkal kapcsolatban ismertette, hogy meggyorsult a szervezőmunka, például Miskolcon és környékén. Vidéken 198 helyi csoport működik, és széles körben fo­lyik tovább a vidéki szervező munka. Az ÉME-nek a fővároson kívül már sajtója van Győrben, Debrecenben, Mezőtúron, Szervason és Kiskőrösön. Budapesten vasu­tas, postás és villamos dolgozók szakcsoportja alakult meg, és ezen kívül hét harci szakcsoport is létrejött. A megszállott területeken 46 csoport működik. Az ÉME 64

Next

/
Thumbnails
Contents