Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1991. Sectio Historiae (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 20)

Cselényi Zsuzsanna: Az Ébredő Magyarok Egyesülete működése (1918-1920)

ügyészsége igen sok panaszra talált jogorvoslást. A sportosztály edzett, egészséges embereket igyekezik nevelni. A konferencián Lukachovich Lajos nehezményezte, hogy a kormány nem engedélyezi a gyűléseket, és ezzel akadályozza a szervező munkát, míg dr. Marossy Arnold arról beszélt, hogy Székesfehérvárott az ébredők nem viselik a jelvényt, és Az Est c. lapot olvassák. A falu szervezésében is óriásiak a nehézségek, mivel a falusi ember visszahúzódik az egyesülettől. Minden városban 1-2 jól beszélő ember van, nincs elegendő propagandista, mindenüvé ez a két ember megy gyűlést tartani. A vármegye megszervezésére ezzel a két szónokkal 3-4 évre lenne szükség. A szónokképzés megszervezését javasolja az egyesületen belül. A konferencián az alábbi határozati javaslatot fogadta el: - ipari jogosultsági engedély ezután zsidónak nem adható, - nyomda-könyvkereskedés-antikvárüzlet engedélyhez kötöttek legyenek, - nyomda-konyvkereskedés-antikvár-kocsma-trafik 1921. január 1-től zsidóság számarányának megfelelően legyenek általuk folytathatók, - az így megüresedett üzleteket rokkantak, hadiözvegyek, állásukat vesztett tisztviselők kapják, - utcai árusításra engedélyt csak keresztény rokkant katona kapjon, - keresztény iparosok és kereskedők védelme és pénzügyi támogatása, - közszállításokból a zsidó polgárok kirekesztése. Az ÉME vasutas szakcsoportjának képviselője bejelentette, hogy zsidót nem tűrnek vezető beosztásban.

4

0 Az ÉME, hogy a magyar nemzet társadalmát program szerinti akcióinál kellően felhasználhassa, s hogy a társadalom minden rétegének kívánsága eleve az egyesület tudomására jusson, társadalmi hadsereget állított fel, amelyik hivatva van megállapítani a magyar nép jogos kívánságait, és kellő formák mellett orvosolni a problémáit. A magyar társadalmat tehát csatasorba állítjuk, hadirend szerint végezzük a hatalmas munkát. Minden fővárosi kerület katonai fegyelemmel végzi kötelességét, amelynek élén az eddigi 12 választmányi tag helyett 12 csapatkapitány áll a következő elnevezéssel és munkakörrel: 1. Toborzó kapitány: a századával tagokat gyűjt, ellenőrzi, hogy a tagok a propaganda gyűléseken pontosan megjelenjenek, beosztja a századokba a tagokat, és intézkedik, hogy a tagok megfelelő aktív munkát végezzenek. 2. Toborzó kapitány: századával az előkelőségek és a pénzarisztokrácia körében gyűjt tagokat, és állítja be őket a közös harci munkába. 3. Toborzó kapitány: századával a keresztény társadalom nyomorgó rétegeit látogatja, vizsgálja meg bajait és segíti őket, egyszóval népjóléti munkálkodást folytat. A 3. toborzó kapitány kötelessége, 65