Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1991. Sectio Historiae (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 20)
Cselényi Zsuzsanna: Az Ébredő Magyarok Egyesülete működése (1918-1920)
vánjuk programunkat keresztülvinni, célunk az iskolákban a keresztény nemzeti eszme szellemében való tanítás, a nem odavaló pedagógusok eltávolítása, a sajtó és különféle közművelődési intézmények megtisztítása a destruktív elemektől. A magántulajdon, a kisgazdák, a földhitel és a mezőgazdasági szövetkezeti eszmék felkarolása, az ipari és kereskedelmi nagytőke megnyirbálása, a munkásoknak a haszonból való részesedése, a háború alatt szerzett vagyonok felülvizsgálata, a nemzet megújhodását akadályozó egyének megsemmisítése." 1 6 A közvéleményt és a parlamenti ellenzéket is felkavarták az ébredők újabb botrányai, gyilkosságai és atrocitásai. Példaként említem a Somogyi-Bacsó gyilkosságot, valamint a Duna-Tisza közi kegyetlenkedéseket, (Kecskemét-Izsák-Orgovány). A zsarolás sem hiányzott az ébredők kelléktárából. Drózdi Győző képviselő a nemzetgyűlés 1920. június 8-i ülésén elmondotta, hogy Pálii községben az ÉME helyi elnöke felhívta a figyelmét az Izsákon és Orgoványban történtekre. Intette, ha nem akar hasonló sorsra jutni, akkor tapassza be a száját bizonyos összeggel az ottani karhatalom spiclijének, ajánlja fel a pénzt a Héjjas-különítmény egyes ott megforduló tisztjei számára. Ez ott szokásos dolog, a környékbeli birtokosok is pénzelik a karhatalmakat és a spiclit. Az elnök tízezer koronát kért, de ő csak négyezer koronát fizetett, mert ennyi volt nála. 1 7 Héjjas Iván a Magyar Kurir 1920. június 9-i számában rágalomnak nyilvánította a Drozdi által elmondottakat, és megfenyegette: "a Duna-Tisza közé ébredő magyarsága Horthyért rajong, érte minden áldozatra kész. Könnyen megeshetik, hogy az ébredő magyarok felháborodásukat minden kerülgetés nélkül nyíltan és súlyosan fogják kifejezére juttatni." 1 8 Héjjas nyilatkozata óriási felháborodást váltott ki az ország közvéleményében. Huszár Károly, gróf Széchenyi Viktor, Soós Károly is elmarasztalja Héjjast, szidva az ébredőket, akik tönkreteszik az országot. Simonyi-Semadam Sándor miniszterelnök Horthyhoz fordul, erélyesen követelve a katonai szervek hatáskörének korlátozását. A Budapesti Közlönyben június 13-án megjelent a kormány rendelete: "az összes katonai alakulatok, védelmi szervek, különítmények, valamint ezek közegeinek és nyomozóinak működését polgári személyekkel szemben megszünteti, s elrendeli, hogy azok a katonai igazságügyi szervekbe olvasztassanak be. Katonai hatóságok bizonyos kivételtől eltekintve polgári személyekkel szemben nem nyomozhatnak, lefoglalást, személyi motozást, házkutatást nem foganatosíthatnak, s őket le nem tartóztathatják." 1 9 Soós Károly honvédelmi miniszter katonaságot rendelt ki Pest megye déli részébe, az ott található katonai osztagokat, egyenruhás egyéneket igazoltatták, és a közrend zavarásának részeseit letartóztatták. Ebben Horváth ezredes vezetésével nyolc huszárszázad és két gyalogsági zászlóalj vett részt. Az akció célja az volt, hogy bebizonyítsák: katonai egyenruhába bújt egyének, visszaélve a nemzeti hadsereg nevével, raboltak, gyilkoi58