Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1991. Sectio Historiae (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 20)

Cselényi Zsuzsanna: Az Ébredő Magyarok Egyesülete működése (1918-1920)

vánjuk programunkat keresztülvinni, célunk az iskolákban a keresztény nemzeti eszme szellemében való tanítás, a nem odavaló pedagógusok eltávolítása, a sajtó és különféle közművelődési intézmények megtisztítása a destruktív elemektől. A ma­gántulajdon, a kisgazdák, a földhitel és a mezőgazdasági szövetkezeti eszmék fel­karolása, az ipari és kereskedelmi nagytőke megnyirbálása, a munkásoknak a ha­szonból való részesedése, a háború alatt szerzett vagyonok felülvizsgálata, a nem­zet megújhodását akadályozó egyének megsemmisítése." 1 6 A közvéleményt és a parlamenti ellenzéket is felkavarták az ébredők újabb botrányai, gyilkosságai és atrocitásai. Példaként említem a Somogyi-Bacsó gyilkos­ságot, valamint a Duna-Tisza közi kegyetlenkedéseket, (Kecskemét-Izsák-Orgo­vány). A zsarolás sem hiányzott az ébredők kelléktárából. Drózdi Győző képviselő a nemzetgyűlés 1920. június 8-i ülésén elmondotta, hogy Pálii községben az ÉME helyi elnöke felhívta a figyelmét az Izsákon és Orgoványban történtekre. Intette, ha nem akar hasonló sorsra jutni, akkor tapassza be a száját bizonyos összeggel az ot­tani karhatalom spiclijének, ajánlja fel a pénzt a Héjjas-különítmény egyes ott megforduló tisztjei számára. Ez ott szokásos dolog, a környékbeli birtokosok is pénzelik a karhatalmakat és a spiclit. Az elnök tízezer koronát kért, de ő csak négyezer koronát fizetett, mert ennyi volt nála. 1 7 Héjjas Iván a Magyar Kurir 1920. június 9-i számában rágalomnak nyilvání­totta a Drozdi által elmondottakat, és megfenyegette: "a Duna-Tisza közé ébredő magyarsága Horthyért rajong, érte minden áldozatra kész. Könnyen megeshetik, hogy az ébredő magyarok felháborodásukat minden kerülgetés nélkül nyíltan és sú­lyosan fogják kifejezére juttatni." 1 8 Héjjas nyilatkozata óriási felháborodást váltott ki az ország közvéleményében. Huszár Károly, gróf Széchenyi Viktor, Soós Károly is elmarasztalja Héjjast, szidva az ébredőket, akik tönkreteszik az országot. Simo­nyi-Semadam Sándor miniszterelnök Horthyhoz fordul, erélyesen követelve a kato­nai szervek hatáskörének korlátozását. A Budapesti Közlönyben június 13-án meg­jelent a kormány rendelete: "az összes katonai alakulatok, védelmi szervek, különít­mények, valamint ezek közegeinek és nyomozóinak működését polgári személyek­kel szemben megszünteti, s elrendeli, hogy azok a katonai igazságügyi szervekbe olvasztassanak be. Katonai hatóságok bizonyos kivételtől eltekintve polgári szemé­lyekkel szemben nem nyomozhatnak, lefoglalást, személyi motozást, házkutatást nem foganatosíthatnak, s őket le nem tartóztathatják." 1 9 Soós Károly honvédelmi miniszter katonaságot rendelt ki Pest megye déli részébe, az ott található katonai osztagokat, egyenruhás egyéneket igazoltatták, és a közrend zavarásának részeseit letartóztatták. Ebben Horváth ezredes vezetésével nyolc huszárszázad és két gya­logsági zászlóalj vett részt. Az akció célja az volt, hogy bebizonyítsák: katonai egyenruhába bújt egyének, visszaélve a nemzeti hadsereg nevével, raboltak, gyilkoi­58

Next

/
Thumbnails
Contents