Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1991. Sectio Historiae (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 20)
Cselényi Zsuzsanna: Az Ébredő Magyarok Egyesülete működése (1918-1920)
tak. 2 0 Sods Károly 1920. június 22-én számolt be a nemzetgyűlésen a Duna-Tisza Közén végzett akcióról. "Atrocitások, bűncselekmények miatt 80 embert tartóztattak le, ebből 26 fő katonaszökevény volt, 56 fő polgári egyén, aki katonai egyenruhát viselt. Az 54 személyből 1 verekedés, 4 lopás, 5 izgatás, 21 rablás-fosztogatás, 3 gyilkosság, 9 csavargás, 5 az állam hadserege ellen elkövetett vétség, 1 lánckereskedelem miatt került őrizetbe." Ott tehát visszaélés történt a nemzeti hadsereg egyenruhájával. 2' Szilágyi Lajos képviselő haditörvényszéki eljárást kért Prónay, Héjjas, Ranzenberg Jenő százados, Kende Pál őrnagy, Radó József százados ellen. 2 2 Az ÉME országos vezetői visszautasították a nemzetgyűlésen és a sajtóban az egyesületet ért támadásokat, hangoztatva, hogy az egyesület célját kulturális eszközökkel igyekszik elérni, távol tartja magát minden atrocitástól. Hegedűs György nemzetgyűlési beszédében azt hangsúlyozta, hogy az ébredők és a különítmények mérhetetlen szolgálatot tettek a hazánk. Macky Emil képviselő úgy vélekedett, ha az ébredők erősebb kézzel nyúlnak a dolgokba, nem szükséges mindjárt elítélni őket. 2 3 A közvélemény felháborodását tükröző nemzetgyűlési vita szólásra bírta Szmrecsányi Györgyöt, az ÉME országos elnökét is. Nemzetgyűlési felszólalásában a következőket mondta: "Ha az ÉME alapszabályszerű céljaival ellentétbe kerülne, vagy terrorisztikus lépésekre ragadtatná magát, ott és akkor, ahol és amikor nincs helye, akkor magunk fogjuk javasolni az egyesület feloszlatását. Az ÉME égisze alatt egy pár pofon csattant el ugyan, de ehhez a vezetőségnek semmi köze nem volt. Az egyesület vezetősége állást foglalt ezek ellen. Programunk, felépíteni a keresztény magyar társadalmat. Ennek érdekében a gazdasági életbe be kell vinni a keresztény szellemet, biztosítani kell intézményesen is a magyar fiataloknak a kereskedelmi pályára történő irányítását. E cél szolgálatában a szervezkedés már megindult, ugyanis a budapesti kiskereskedőknek, piaci árusoknak, a Duna-Tisza közi gazdáknak már ÉME szervezetük van. A közvetítő kereskedelmet pedig gazdasági szövetkezeteken keresztül, keresztény magyarok vezetésével kívánjuk lebonyolítani. Fontos célja az egyesületnek a keresztény magyar társadalom egy táborba való tömörítése és az európai országok hasonló egyesületeivel érintkezésbe lépve, egy keresztény nemzetközi szövetség létrehozása." 2 4 Kutkafalvi Miklós ébredő képviselő kérvényt nyújtott be a kormányhoz a numerus clausus azonnali bevezetése érdekében. 2 5 A numerus clausus törvényjavaslat előterjesztője Haller István vallás- és közoktatásügyi miniszter volt. 1920. szeptember 26-án emelték törvényerőre. Az 1920:XXV. tc.-kel korlátozták a zsidó származású fiatalok egyetemi felvételét. Mindez azt mutatta, hogy a fajvédelem a hivatalos politika részévé vált. E törvény az országházban későbbiekben is állandó viták középpontjában állt, nyugaton pedig 59
