Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1991. Sectio Historiae (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 20)

Cselényi Zsuzsanna: Az Ébredő Magyarok Egyesülete működése (1918-1920)

Magyaroknak a Vigadó összes termeiben 1919. november 30-án megtartott országos nagygyűlése, melyen határozatban szólították fel a világ összes keresztényeit a Galiciából Magyarországra bevándorolt zsidó lakosság kitelepítésének támogatására, a magyar kormányt pedig a konkrét intézkedés megtételére. Követelték, hogy a kormány vonja katonai ellenőrzés alá a nem magyar kézen lévő élelmiszerkereskedelmet, rendelje el a zsidó lakosság javainak leltározását és a fejadagon felüli élelmiszermennyiségnek az ÉME által a szegény keresztény lakosság közötti szétosztását. Horthy mindkét követeléssel egyetértett; kijelentette, azon fog munkálkodni, hogy érvényesüljenek a magyar érdekek.'

3 A vidéki szervezőmunka eredményesnek bizonyult, sok városban alakult meg az egyesület, így az elsők között Egerben is 1919. szeptember 7-én. A nagygyűlésen a szónokok az ezeréves Magyarország védelmében a keresztény irányzat érvényesítését követelték. Ez volt a jelszava a gyűlést követő tüntető felvonulásnak is. Bár a szónokok mindig a többség nevében beszéltek, általában komoly ellenzéki magatartás is tapintható. Egerben is letépdesték az ébredők plakátjait. Ennek ellenére szeptember 27-re űjabb ébredő nagygyűlést hívtak össze.

1

4 Az 1920. január 15-16-i nemzetgyűlési választásokat a Friedrich István által 1919 szeptemberében kiadott rendelet alapján szervezték, de az eszközökben nem válogattak. Az ébredők szétverték a szociáldemokrata, liberális és kisgazda választási gyűléseket, akadályozták az ellenzéki szavazó polgárok megjelenését a választáson. A nemzetvédelmi tisztek olyan utasítást kaptak, hogy csak Horthyhoz hű személyeket engedjenek megválasztani képviselőnek. Budapesten a választóhelyiségeket és középületeket a katonaság szállta meg. Ilyen körülmények között az ország lakosságának valós véleményét nem fejezhette ki a nemzetgyűlés összetétele. Huszár Károly miniszterelnök, az 1920. február 16-i nemzetgyűlésen elmondott bemutatkozó beszédében hangsúlyozta, hogy "a választások bizonyították, hogy az ország keresztény kurzust akar, és nekünk meg kell teremteni a magyar kereszténységnek az intézményes védelmét".

1

5 A választások mellett az ébredők tevékenységének a középpontjában kiemelt feladatként szerepelt ez évben a kormányzóvá! asztás, a trianoni békeszerződés elleni tiltakozás megszervezése és a numerus clausus bevezetése. Az 1920. március l-jén lezajló kormányzóválasztást országos hálózatán keresztül az ÉME készítette elő radikális agitációval, fenyegetésekkel, fizikai erőszakkal. Mint ismeretes, a választás napján megszállták a parlamentet és előterét, így biztosítva a "szükséges rendet". Közben sorra alakultak a helyi csoportok, megélénkült az egyesületi élet. Ebben az évben alakult meg többek között a füzesbonyi, a békéscsabai csoport. Utóbbiról a Kőrös című helyi lap 1920. május 20-án a következőkben számol be: "nem politikai pártokon keresztül, hanem társadalmi úton kí57