Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1991. Sectio Historiae (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 20)

Cselényi Zsuzsanna: Az Ébredő Magyarok Egyesülete működése (1918-1920)

CSELÉNY1 ZSUZSANNA AZ ÉBREDŐ MAGYAROK EGYESÜLETE (ÉME) MŰKÖDÉSE 1918-1920 ABSTRACT: (The history of the ÉME, the Union of the Waking Hungarians, between 1918 and 1920) The author presents the history and functioning of a little known political organization, the extreme right ÉME, in its early period. We get acquatinted with its foundation, with the leaders and the basic principles. The charter of the union was passed on the general assembly on January 6th, 1919, in Budapest, and it totally determined the predominancy of the central will. It regulated the functioning of a strong, disciplined, courageous and easily mobilizable organization. The activity of the ÉME can be divided into two periods: the first is the time of the revolutions, and the second is the early period of the counter-revolution. The study surveys the chosen topic in relation to the nation-wide historic events. A forradalmak leverését követő hónapokban a polgári alkotmányosság leglényegesebb szervei - így a törvényhozó hatalom és az államfő - hiányoztak az állami életből. A hatalom új birtokosai háttérbe szorítva a polgári szabadságjogokat, véres bosszúhadjáratot indítottak elsősorban a Tanácsköztársaság tisztségviselői ellen, de a terrornak sokszor politikailag teljesen indiferens személyek is áldozatul estek. Az egymást felváltó kormányokat -- melyek alkalmi kompromisszumok vagy puccsok révén alakultak - csak a várható új területi elrendezés elleni tiltakozás, a keresztény és nemzeti jelszavak, valamint ezek sajátos értelmezése kapcsolta össze. A kormányzáshoz szükséges hatalommal nem rendelkeztek, hatáskörük rendkívül szúk területre terjedt ki, mivel a Duna-Tisza Közét, valamint a Dunántúlt kézben tartó Horthy vezette nemzeti hadsereg a kormány rendeleteit saját szájíze szerint értelmezte és hajtotta végre. A Friedrich-kormány első lépéseként ínég 1919. augusztus 19-én - az antant misszió jóváhagyásával - bevezette a statáriumot. E rendelet utasította az ügyészeket és bírákat, hogy a gyanúsítottakkal szemben alakszerű nyomozati eljárásnak helye nincs, és ha a vádlottat halálra ítélték, s kegyelemre nem ajánlották, úgy azonnal ki kell végezni. A vésztörvényszékek 18.431 ügyben hoztak elmarasztaló ítéletet.

1 Az új hatalom a forradalomért részben a nemzetietlennek ítélt munkásosztályt, részben az idegennek tekintett zsidóságot tette felelőssé. Az antiszemita propaganda hivatalos szintre emelkedett, a zsidóság el51