Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1962. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 8)

I. Tanulmányok az oktatás és nevelés kérdéseiről - Dr. Berencz János: Verne művei mai nevelési törekvéseink tükrében

szentimentális regények, mint pl. „Az úszó város", vagy „A zöld fény" — sohasem lettek népszerű Verne-olvasmánnyá. [29] I. m. III. fejezet (Franklin kiadás, 35. lap): „A civilizáció olyan, mint a levegő, vagy a víz. Ahol utat, nyilást, vagy hasadékot talál, mindenhová behatol és megváltoztatja az uralkodó szokásokat. A Kárpátok e déli részén azonban még semmiféle nyilás sem támadt. (!) ... De azt is lehetne ellenvetni, hiszen van Macsesden bíró is, meg iskolamester is. Igaz. Csakhogy Hermód mester

1 csupán arra taníthatja a gyermekeket, amit ő maga tud, vagyis olvasni, ír<ni, számolni, már

1 úgy, ahogy. Ezen túl saját ismeretei sem terjednek. Tudomány, történelem, irodalom tekintetében csakis a népdalokat és a szomszéd vidék legendáit ismeri. Hanem e részben emlékezőtehetsége ritka. Kísérteties dolgokban nagyon otthonos és néhány falubeli iskolásgyermek nagy hasznát veszi a leckének." — Bizony, nem kevéssé leleplező rajza ez a magyar ura'lkodóosztályok múltszázadbeli „kultúrpolitikájának". [30] Hankiss úgy jellemzi a regényt, hogy „A 15 éves kapitány" és a „Kétévi vakácid" hagyományába kapcsolódott, de erős dickensi leckéket vett." — Egészében a könyv kevéssé kalandos, izgalmas; szentimentális gyermekregény, eléggé figyelemreméltó társadalombírálattal. Sok tekintetben elüt a Verne-i regény hagyományaitól. 131] I. m. III. fejezetében a „rongyosok iskolája" kivülről-belülről megdöbbentő képet mutat. A berendezés úgyszólván semmi, a gyermekeket szinte éheztetik. Silány, romlott ételt adnak. A rideg, kegyetlen bürokrata nevelőknek csak a könyvelés fontos, nem a növendékek egészsége, fejlődése. .. A tanulás? Az bizony teljesen mellékes. 2—3 év után is alig akadt gyermek, aki akárcsak egy hirdetést el tudott volna olvasni. . . [32] Brumley orvos azzal tud gyógyító hatást elérni, hogy Branicannéval eljátszatja a megőrülést közvetlen megelőző jelenetet. Ez az ideges sokk, erős érzelmi megrendülés sikeres gyógyítóhatást eredményez. [33] Az 1954. évi jubileumi szovjet kiadás előszavában. [34] A regény a „Jangada" című régebbi művének igazságszolgáltatási problémáját formálja át, eltérő környezetben és meseszövéssel. A hangsúly mindkét könyvben az ártatlanok elítélésének bizonyításában van. — A recehártya megvizsgálásával való bizonyítás egyébként teljesen irreális, merő fantasztikum, melyre talán Claretie egy regénye szolgálhatott alapul. (Vö. Hankiss, i. ni. 82—83. 1.) [35] A regény bűnügyi problémájának itt sajátos politikai kiágazása, is van: a Kip testvérek, igazságtalanul elítélésük után, a fegyházban is ír nemzeti szabadságharcosokkal, az un. „féniek"-kel kerülnek érintkezésbe. Verne meleg rokonszenvvel ábrázolja a szabadsághősöket. Az írek megszöktetik a Kip testvéreket, de ezek kiszabadulásuk után önként jelentkeznek. (Vö. hasonló motívum a ,..Tangadá"-ban Garral-lal kapcsolatban!) Perújrafelvételt kémek, hogy ártatlanságukat tisztázhassák. [36] Ismét egy bizonyság arra, hogy Verne határozott érdeklődést mutatott a nagyközönséget érdeklő, érdekes esetleg bizonyos fokig „titokzatos" jellegű pszichológiai problémák iránt, mint amilyen a grafológia is volt. [37] B. Kiszelv Magda a (3.) sz. a. említett tanulmányában megállapítja, hogy ez a regény adja a legváltozatosabb anyagot Magyarországra vonatkozóan Verne művei közül. — Vázsonyi Endre isi kiemelte, hogy még a nagybirtok igazságtalan megoszlására is szót kerít a szerző [38] Amint arra Vázsonyi Endre is rámutatott. [39] Ezek: Recsk, Hatvan II., Kerekharaszt, Selyp, Mátravidéki Erőmű ált. iskolája, Lőrinczi II., Csány, Nagykökényes, Zagyvaszántó, Boldog, Hort, Ecséd, Petőfibánya, Mikófalva, Eger város 11 iskolája. — A pontos, lelkes adatszolgáltatás megszervezéséért ezúton is köszönetet mondok Dargay Lajosnak (egri városi műv. oszt. vez.) és Sütő Jánosnak (Hatvan járási műv. o. vez.), valamint az említett iskolák igazgatóinak és nevelőinek. [40] E kérdéscsoporttal kapcsolatban „rendszeres" olvasás fogalma és számbavétele jelenthet eltérő értelmezéseket. Ilyen értelmezési, számbavételezési elté76