Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1962. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 8)

I. Tanulmányok az oktatás és nevelés kérdéseiről - Dr. Berencz János: Verne művei mai nevelési törekvéseink tükrében

rések miatt az osztályok összlétszámának és a rendszeres olvasóknak aránya kevésbé megbízható. Ez azonban témánknál nem elsőrendű kérdés. [41] A felmérések 2. kérdéscsoportjánál több kérdéssel kapcsolatban volt tapasztalható, hogy főleg az V.—VI. osztályosok előtt bizonyos fogalmak homályosak (pl. figyelem megragadása; — „tetszés" — melynek legalábbis háromféle értelmezése mutatkozott meg: esztétikai, erkölcsi és figyelmet, érdeklődést kiváltó tetszés; „időszerűség"; „tananyaggal való kapcsolat". (A felmérések válaszaiból igyekeztünk kiválogatni a megjelölt értelmezésbeli homályosságokat, félreértéseket. E problémák konkrétebb tisztázására jó lehetőség volt a szóbeli megbeszéléseken, Verne-ankétokon és egyéni beszélgetések folyamán. — A tapasztalatok folyamán mindenesetre igyekeztünk a kérdéseket úgy variálni és konkretizálni, hogy — legalábbis a megkérdezettek zöme számára — világosan érthetők legyenek.) [42] Ennek határozottan megnyilvánuló jelenségnek okai többfélék, nevezetesen: a) Az iskolarendszer fejlesztése, a falusi iskolai könyvtárak fejlesztése élesztőleg hatott a Verne-olvasásra is; b) A falu szocialista átalakulása, a tsz-ek szervezése 1957. óta nagy lendülettel haladt előre, ez kulturális téren is jótékonyan hatott; c) A könyvkiadás is több Verne-művet jelentetett meg, ez a falusi olvasókra is kihatással volt; d) Az űrkutatás, a szovjet űrrepülés világraszóló eredményei ösztönzőleg hatottak a falusi Verne-olvasásra is; e) Egyes Verne-filmek ösztönző hatással voltak falun is a Verne-regények olvasására. [43] Bár adataink hevesmegyeiek, bizonyos szúrópróbák alapján arra lehet következtetni, hogy nagyon lényeges eltérések nincsenek más vidékeken sem. Továbbá: adatfelvételünk reprezentatív jellegű volt, különböző településformákat (falu, kisváros, bánya-, ipartelep) vett tekintetbe, ebből adódik az általánosítás bizonyosfokú jogosultsága. [44] Az 1957—61. évek fejlődésében vizsgálva a fiú-, és lány Verne olvasók arányát, az tapasztalható, hogy általában a lányok Verne-olvasási kedve növekvőben van a régebbi átlagos 20—30 százalékhoz képest. Olyan jelenség ez, amely minden bizonnyal összefügg a koedukációval, a fokozódó iparosodással, az ifjúság fokozódó technikai érdeklődésével. [45] E „másodsorban kedvelt" Verne-művek: Némó kapitány, — Utazás a Holdba, — Lángban álló szigettenger, — Hatterasi kapitány, — Utazás a Föld körül 80 nap alatt, — Észak a Dél ellen, — A dunai hajós, — Névtelen család, — Dél csillaga. [46] A „harmadsorban" említésre érdemes regények: öt hét léghajón. — A világ ura, — A Francia zászló, — Világfelfordulás, — Város a levegőben. — A büszke Orinoco. — A két Kip testvér, — Chanceller, — Utazás a Föld középpontja felé. [47] Kolta Ferenc: Ifjúsági irodalom. Ped. Főisk. jegyzet. Bp. 1954. Felsőokt. Jegyzetellátó V. — 42—45 1. [48] Pl. nem csoportosítja a Verne műveket kedveltség'e, népszerűség és a gyermekekre gyakorolt hatás szempontjából. Pedagógiailag igen jelentős művek, mint a „Grant kapitány gyermekei" és ,,A 15 éves kapitány" egészen röviden szerepelnek, szinte elsikkadnak a jegyzetben, viszont kevésbé jelentős műveket viszonylag hosszasan ismertet. [49] Pl. Charlotte BÜHLER a következőképpen jellemzi a mese-korszak után következő un. Robinson-kort: „Ekkor is szereti ugyan — (a gyermek) még a távoli, színpompás országokba tett utazások leírásait, melyek telve vannak mulatságos esetekkel; de érzéke megkívánja, hogy realisztikusak legyenek, minden hely és személy pontosan meg legyen nevezve és gondosan legyen leírva, ne pedig valamely távoli meseország ködében ússzon." (Ch. Bühler: „Az ifjúkor lelki élete." Fordította: Várkonyi Hildebrand. Bp. 1925. Franklin-Társ. kiad. 215. 1.) [50] Makarenko: „A gyermekirodalom stílusa" (1938.) Közli: Makarenko művei VII. kötet (Bp. 1955. Akad. és Tankönyvkiadó, 177. old.) 77