Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1962. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 8)

II. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és a történettudományok köréből - Dr. Bihari József: Aspektusproblémák a mai orosz nyelvben

[6] К. G. Krusel'nickaja: Ocerki po sopostavitel'noj grammatika nemeckogo í russkogo jazykov, Izd-e lit. na inostr. jazykach, Moskva 1961, 96. о. [7] M. A. Telenkova: Nesootnositel'nyje glagoly nesov. vida v sov. russkom jaz. (Ucenyje zapiski MGPI im. V. I. Lenina.CXXXII. 1958.) [8] A. M. Peskovskij: Russkij sintaksis v naucnom osvescenii, Moskva, 1956. 106. [9] Sovremennyj russkij jazik, Morfologija, Izd-o MGU 1952, 311. (СРЯ) [10] Grammatika russkogo jazyka I, 431, Akademija nauk SSSR, 1953. [11] I. P. Mucnik: О vidovych korreljacijach i sisteme sprjazenije glagola v sovr, r. jaz. „Voprosy jazykoznanija" 5, (1956), 6, 92 si. [12] L. A. Bykova: Nesootnositel'nyje glagoly nesov. vida v sovr. russkom jazyke. (Trudy filologiceskogo fakul'teta CHDU, torn 6, str. 113—133.) ]13] S. Karcevski: Remarques sur la Psychologie des aspects en russe. Mélanges Bally, Geneve 1939, 237. [14] Vö. Mucnik i. m. és G. Cakrygina: Vidovaja sootnositel'nost' glagolov v sovr. russkom jaz. (Mosk. obi. ped. institut. II. sbornik studenceskich nauchych rabot po gumanitarnomu ciklu. M. 1957, str. 95—104.) [15] Vö. Maslov i. m. 190—191. o. [16] A. V. Isacenko: Grammaticeskij stroj russkogo jazyka v sopostavlenii s slo­vackim. — Morfologija II, Bratislava, 1960. Izd-o Slovackoj AN., 209—224. [17] Sigurd Agrell: Aspektänderung und Aktionsartbildung beim polnischen Zeit­wort. Lund, 1908. [18] A. I. Stender —Petersen: О funkcijach glagol'nych pristavok v russkom jazyke. I. K. voprosu о metode. — „Slavia", t. XII, 1933/34, str. 321—334. [19] L. Andrejczin: Kategorie znaczeniowe koniugacji bulgarskiej, „Prace Komisji jezykowej PAU", 26. Krakow, 1938. R. H. Ruzic: The aspekts of the Verb in Serbo — Croatian. Berkeley and Los Angeles, 1943, 21. [20] W. Boeck: Wechselbeziehungen zwischen Aspekten und Aktionsarten in der russischen Sprache der Gegenwart. „Wissenschaftliche Zeitschrift der Martin­Luhter-Universität", Halle-Wittenberg. X, 1. 1961. [21] Kr. Netteberg: Études sur le verbe polonais. Copenhague, 1953. [22] 7. A. Kalinin: Kategorija vida v russkich glagolach, (Izd. Gor'kovskogo ped. inst., 1940.) [23] I. Poldauj: Mechanismus slovesnych vidu v nove cestine. — („Cesky casopis filologicky" R. I. 1942); Atemporalnost jako gramatická kategorie ceského slovesa? — SaS, t. XI, 1949. [24] Vö. Telenkova i. m. 143. o. [25] Vö. L A. Bykova i. m. 118. o. [26] Vö. André Mazon i. m. 58—63 (orosz változat). [27] E. Koschmieder: Zeitbezug und Sprache. Ein Beitrag zur Aspekt- und Tempus­frage. Wissenschaftliche Grundfragen, hrsg. von R. Hönigswald, Bd XI. Leip­zig und Berlin, 1929. Zu den Grundfragen der Aspekttheorie. IF, 53, 1935. [28] E. Hermann: Aspekt und Aktionsart. Nachrichten der Gesellschaft der Wissen­schaften zu Göttingen, Heft 4. 1933. — Objektive und subjektive Aktionsart. IF, 54, 1927. — Aspekt und Zeitrichtung, IF, 54, 1936. [29] I. P. Ivanova példái. („Vid i vremja v sovremennom anglijskom jazyke", izd-o LGU, 1961.) [30] Vö. Dr. Bihari József: Az orosz vid-kategória kialakulásának kérdéséhez. (Az egri ped. főisk. füzetei, 224., 461—463. old.) Nem az Aktionsartok átértelmezése alapián jött létre a szemlélet grammatikai kategóriája. A nyelv egy gram­matikai viszony jelölésére, kifejezésére csak felhasznált egy már („gramma­tikalizált") képzővé, előképzővé lett lexikai elemet. 212

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents