Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1962. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 8)

II. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és a történettudományok köréből - Dr. Némedi Lajos: A nemzeti művelődés ügye 1790—91-ben

A NEMZETI MŰVELŐDÉS ÜGYE 1790—91-BEN Dr. NÉMEDI LAJOS Nevezetes időszakot jelöl meg a cím népünk életében. A felvilágosodás hatása, a II. József uralmára támadt nemesi-nemzeti ellenállás, a francia forradalom ösztönző és riasztó példája, mind közrejátszottak abban, hogy a Bessenyeiékkel meginduló kulturális fejlődés a nemzeti élet általános keretében egy bizonyos csúcshoz érjen el. Az 1790/9l-es országgyűlés eddig soha nem tapasztalt pezsgő szellemi élet légkörében folyik le. Röpiratok százai vitatják a nemzeti élet minden fontosabb kérdését. A cenzúra megbénul, a gondolat egy kis időre szabadabban szárnyal. E dolgozatban az a célom, hogy bemutassam a nemzeti művelődés szerteágazó problematikáját a kor röpirataiban, újságjaiban, folyóirataiban, írói levelezéseiben, egyszóval irodalmi életében, a kor szavával élve, literaturájában [1]. Elsősorban azokat a dokumentumokat veszem tekintetbe, melyek 1789 és 1791 között íródnak, vagy jelennek meg. Utalásokkal összefüggéseket próbálok teremteni visszafelé Bessenyeiig, előre pedig Kármánig és Csokonaiig. Azt remélem, hogy a kor egészének sodrába és összefüggéseibe állítva nagy íróink törekvései érthetőbbekké és megfoghatóbbakká válnak. A nemzeti művelődés felvirágoztatása központi problémája akkor irodalmunknak, hiszen ez a polgári értelemben vett nemzetté alakulás egyik lényeges előfeltétele, egy ideig egyetlen járható útja. Ügy gondolom ezért, hogy e jelen vizsgálódás irodalmunk története s az irodalmi közgondolkodás folyamata szempontjából nem érdektelen. De a pedagógiai érdekű eszmélkedések kutatói is hasznát vehetik adatainak. „Az ország boldogságának egyik legfőbb eszköze a tudomány." A felvilágosodás egyik alapvető meggyőződése, hogy a tudás boldogít. Bessenyei Jámbor Szándéka fogalmazza meg ezt a legtömörebben: „Az ország boldogságának egyik legfőbb eszköze a tudomány. Ez mentől közönségesebb a lakosok között, az ország is annál boldogabb." A kor röpiratai különböző megfogalmazásokban visszhangozzák ezt az alaptételt. Bessenyeihez legközelebb Decsy Sámuelé áll, bár ő sohasem hivatkozik a volt bécsi testőrre. „Egy társaság sem boldogulhat tudomány nélkül, és mennél közönségesebb a tudomány s mennél jobban 213-