Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1962. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 8)

I. Tanulmányok az oktatás és nevelés kérdéseiről - Kocsis Károly: Az általános iskolai orosz nyelvtanítás korszerűsítésének kérdéséhez

dig a szövegek alapján szerkesztett kérdő mondatokra a szöveg mondatainak többnyire szórói-szóra való felmondását. 3. Oktatásunk gyakorlatában tévesen értelmeztük a) a tudatosság, b) az anyanyelvre való támaszkodás elvét. a) Az volt a köztudat, hogy annál magasabb fokú a nyelvbírás, minél többet foglalkozunk a nyelvi ismeretek rendszerével (fonetika, helyesírás, morfológia, szintaxis, szóképzés stb.), s közben elhanyagoltuk a nyelvi tevékenységek (megértés hallás útján, megértés olvasás útján, aktív beszéd, fogalmazás stb.) gyakorlását, készségeik kialakítását. Már pedig a két rendszer csak együtt lehet alapja az orosz nyelvoktatásnak. A nyelvi ismeretek csak szükséges alapul szolgálnak a beszédkészségek kialakításához, de önmagukban készségeket nem teremtenek. b) Az anyanyelvet ott is bekapcsoltuk az orosz nyelvoktatásba, ahol arra alig vagy egyáltalában nem volt szükség: a „beszélgetés" közben ejtett legegyszerűbb hibáknál is részletes grammatikai elemzésbe kezdtünk egyszerű helyreigazítás helyett, a fordítást ott is megengedtük, sőt megköveteltük, ahol arra már semmi szükség sem volt, sőt még a jól bevezetett „szervezési" szavaink után vagy előtt magunk is sokszor megismételtük az orosz felhívást vagy megjegyzést magyarul is. Már pedig, ahol elszigetelt nyelvi jelenségekkel dolgoznak, ahol a szabályok állanak az érdeklődés középpontjában, ahol sokat beszélnek a nyelvről, ott uralkodóvá lesz a lélektelen olvasás-fordítás gyakorlata^ ott háttérbe szorul a beszéd, ott az előírt beszédkészség nem érhető el. 4. Ennek a téves elméleti beállítottságnak lett a következménye, hogy a grammatika lassan megszűnt a nyelvelsajátítás eszköze lenni, s többé-kevésbé öncélúvá lett okatásunkban. A grammatikai szabály lett a cél nyelvtanításunkban, sok helyen még a példamondatot is könyvnélkül kellett megtanulni és számonkérésnél a szabállyal együtt felmondani. A névszó- és igeragozás paradigmáit tanítottuk, anélkül hogy elegendő példát is adtunk volna a formák funkcióinak érzékeltetésére. Nem kis mértékben elszakítottuk a lexikát a grammatikától: az új lexikai egységek magyarázatánál kevés gondot fordítottunk grammatikai sajátságaikra, és viszont az új grammatikai jelenségek első magyarázatát, megszilárdítását és aktivizálását (ha ez utóbbira egyáltalán sor került) nem használtuk fel kellő mértékben a lexikai anyag immanens megszilárdítására, alkalmazásának kiszélesítésére, alkalmazása készségeinek kialakítására. A tudatosság elvének jogtalan értelmezéséből kifolyóan egy időben valósággal uralkodóvá lett nálunk az a gyakorlat, hogy minden grammatikai jelenséget első előfordulása alkalmával elméletileg magyarázzunk. Máskor viszont egyszerű grammatikai jelenséget hosszas elméleti magyarázattal kísértünk, az intuíciótól és utánzástól mereven húzódoztunk. Az elsorolt hiányosságoknak az lett a következményük, hogy a grammatikai problémák uralkodtak orosz óráinkon: az orosz légkört állandóan meg-megtörtük a 9S