Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1962. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 8)

I. Tanulmányok az oktatás és nevelés kérdéseiről - Kocsis Károly: Az általános iskolai orosz nyelvtanítás korszerűsítésének kérdéséhez

magyarul végzett hibajavításokkal; mindig csak a szintézist követeltük a szüntelen fordításokkal. S ezért nem is igen jutott időnk az automatizálás gyakorlataira, a tanulói kérdések gyakorlására, az orosz légkör állandó fejlesztésére. 5. Az oktatás eredményének csökkentését vonta maga után sok orosz-szakos kartársnak az a téves felfogása, hogy a beszéd megértésének és az orosz nyelv használatának készsége kizárólag vagy főképp analitikus olvasás és fordítás útján alakítható ki, holottt a tapasztalat azt bizonyítja, hogy a legjobb eredmény akkor érhető el, ha legalább annyi időt fordítunk a beszédgyakorlatokra, mint az analitikus olvasásra és fordításra. 6. Gyakorlataink a legújabb időkig nem voltak elég változatosak, pedig a sablon nagyon károsan hat a tanulók érdeklődésére, ami viszont csökkenti az eredményt. Máig sincs gyakorlatrendszerünk a tudattartalmak orosz nyelven való kifejezési készségeinek kialakítására. A szintetikus olvasás csak legújabban kapott helyet kísérleti tankönyveinkben. Általában eddig kevés volt a beszédgyakorlat. Az egyes leckékhez kapcsolódó kérdések közt sok még mindig nem kíván egyebet, mint a tankönyv valamely mondatának szó szerint való reprodukálását. Az ismétlés a legújabb tankönyvek megjelenéséig alig különbözött az első tárgyalás munkamódjától: ugyanazon szövegekkel ugyanúgy folyt. 7. Ugyancsak gátló befolyással van az általános iskolai orosz nyelvoktatásnak gyakorlatibb irányba való terelésére az a hamis álláspont, amely szerint „figyelembe kell vennünk az általános iskolai tanuló életkori sajátosságait, s csak annyit tűzhetünk ki, amennyi megvalósítható, s ezért az általános iskolában célunk nem lehet más, mint a fordításos nyelvoktatás." Az általános iskola — mint már említettük — az orosz élő beszéd alapjait van hivatva megteremteni, amire építve fejleszti majd tovább az orosz nyelvelsajátítást a középiskola, illetve az önképzés. S mi nevezhető alapnak egy idegen nyelv használatában? Nyilvánvalóan az alap az élő beszédnek mind a négy formájában. A közvetlen megértés alapja is. Az anyanyelv kikapcsolásának alapjai is. 8. S hadd említsünk meg még egy igen fontos gátló körülményt. Kissé keményen hangzik, de ki kell mondanunk, hogy a nem oroszszakos kartársak s itt-ott még talán az igazgatók is nem értékelik kellően az orosz nyelvoktatást. Sajnos a mi tanulóinknak nem csak otthon a szüleik, hozzátartozóik szájából, hanem tanáraik ajkáról is gyakran kell hallaniuk, hogy ők ahhoz aztán igazán nem értenek stb. Tanári testületeink tagjai közt hányan vannak még ma is, akik még az orosz ábécét sem sajátították el! Csodálkozhatunk-e azután azon, ha a serdülő VII—VIII. o. tanulónak egy szép napon gyengülni kezd az a meggyőződése, amelyet orosz tanára oly nagy lelkesedéssel öntött belé, hogy t. i. az orosz nyelv bírásának gyakorlati jelentősége mérhetetlen, hogy az orosz nyelv ma minden művelt ember számára nélkülözhetetlen?! Ilyen és ehhez hasonló okok eredményezték, hogy az orosz élő beszéd négy területén (aktív beszéd, mások orosz beszédének megértése, 99