Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1962. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 8)

I. Tanulmányok az oktatás és nevelés kérdéseiről - Dr. Berencz János: Pszichológia-oktatásunk korszerűsítésének néhány problémája

G. JEGOROV: „Katonai pszichológia" (Bp. 1959. Zrinyi kiadó. 59—92. lap.) című műve, amely a személyiség pszichológiáját a szövegünkben kifejtettekhez hasonlóan az egyes lelkifolyamatok előtt műve elején tárgyalja. [9] A fiziológiai alapokkal kapcsolatban a serkentés és gátlás jellege, dinamikája és a lokalizációs viszonyok tisztázandók. Pl. az érzékelés analitikus idegműködés, az egyes analizátorok működésében valósul meg. — A gondolkodás bonyolult analitikus és szintetikus idegműködés, a második jelzőrendszer segítségével bonyolódik le a legmagasabbrendű agykérgi központokban. [10] A tükröző funkcióval kapcsolatban az tisztázandó, mit és hogyan tükröznek az egyes lelki folyamatok az objektív valóságból); mennyiben készítik elő, kísérik, vagy követik a cselekvést. Pl. az érzelem az egyén szubjektív állásfoglalását, a megismeréshez és cselekvéshez való szubjektív viszonyát tükrözi; előkészíti és kíséri is a cselekvést. — Vö. Rubinstein: Lét és tudat. (Budapest, 1961.) [llj Vö. Berencz János: „A példák felhasználása pszichológia-oktatásunkban, különös tekintettel szocialista iskolareformunk alapelveire." Egri Ped. Főisk. Évk. 1961. VII. köt. [12] Vö. „Lechner Károly". — Szemelvénygyűjtemény műveiből. (Akad. könyvkiadó Bukarest, 1956. Idézett mű előszava.) [13] Vannak pl. olyan polgári pszichológusok, akik a gyermek képzeletét gazdagnak és hasznosnak, — mások viszont szegénynek, károsnak minősítik. Mindkét álláspont hivatkozik pszichológiai kísérletekre. Lehet-e ebből a tényből megalapozottan arra következtetni, hogy a polgári pszichológia tudománytalan, megoldhatatlan ellentmondásokat tartalmaz? — Véleményünk szerint e tényből egymagából ilyen messzemenő következtetésre nem juthatunk el. A képzelet fogalma eltérő lehet különböző pszichológiai irányzatoknál. Gyakran előfordul, hogy valami bizonyos összefüggésben, helyzetben hasznos, más szempontból viszont káros. Nem csodálkozhatunk tehát azon, sőt nem is kárhoztathatjuk, ha valaki a képzeletet, meghatározott szempontból és őszszefüggésben gazdagnak és hasznosnak ismeri fel, más esetekben és vonatkozásban azonban a gyermek-képzelet lehet szegényes és káros is. [14] Dr. Günther CLAUSS—

Dr. Hans HIEBSCH: „Kinderpsycholog Volk und Wisswn, VEB Berlin, 1958. Kritikátlanul foglalkozik pl. Köhler, Stern, Piaget és más polgári pszichológusok nézeteivel. — Vagy, a gondolkodással kapcsolatban úgy idézi egymás mellett Rubinsteint és Piaget-t, mintha köztük ebben ai kérdésben semmiféle nézeteltérés sem lenne. [15] V. ö. Luis THORPE—

Allen M. SCHMULLER: „Personality. An InterdisciDlinary Approach, London- New York- Toronto- Princeton- New Yersey, 1958. D. van Nostrand Co. (IV. rész.) [16] Ide sorolandó a Freud féle pszichoanalízis tipológiája, továbbá Adler individuál-pszichológiájának, Jung komplex- pszichológiájának típustana, valamint a neo-freudisták ide vonatkozó tanításai. [17] Spranger: Lebensformen. 8. kiadás, 1950. [18] Vö. LEVITOV: Voropszü pszichol. charaktyera. Izd. Akad. Ped. Nauk, Moszkva, 1952. — Ujabb NDK-ban megjelent cikkgyűjtemény idevonatkozóan: „Probleme und Ergebnisse der Psychologie, 1. köt. VEB. Deutscher Verlag der Wissenschaften, Berlin. 1960. [19] Amerikában ALLPORT, nálunk BODA István által összeállított karakterológiai kérdőív nevezetes, („A személyiség szerkezete és kísérleti vizsgálata", 1939. Bp. Studium főbiz.) [20] V. ö. jelen soroki írójának az Egri Ped. Főiskola Évkönyvének 1961. évi kötetében megjelent „Szempontok Rorschach formaelemzési kísérletének megítéléséhez" című cikkét. — (Vö. a projekció testekre általában: „Gruppenpsychotherapie." (Verlag H. Huber. Bern—Stuttgart, 1957.) c. kiadv. 314—331. oldalakon. [21] Az un. „frustratios-tesztek" azt kutatják, hogyan reagál (vagy reagálnak) a vizsgált személy balsikerű, kudarccal végzendő helyzetben. A szövegben említett frustratios-teszteket THORPE—SCHMÜLLER fent idézett (15. sz. a.) művében ismerteti. 93