Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1962. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 8)

I. Tanulmányok az oktatás és nevelés kérdéseiről - Dr. Berencz János: Verne művei mai nevelési törekvéseink tükrében

(Lásd „Jegyzetek, irodalom" 3. szám alatt) című műben szereplő ajánlásokkal, az tapasztalható, hogy napjainkban a felsőtagozatos tanulók Verne-olvasásának köre, terjedelme örvendetesen tágult. Az idézett mű ugyanis az V. osztályosok számára a „Két évi va­kációit és a „Grant kapitány gyermekei"-t, a VI. osztály számá­ra pedig a „Sándor Mátyás"-t és a „Kéraban, a vasfejű "-t ajánlot­ta. Itt egyrészt maga az ajánlás is igen szűkkörű (hiszen adataink alapján a tanulók magas százaléka olvas a VII—VIII. osztályban is Verne-műveket.), másrészt tartalmilag és pedagógiailag sem mindenben indokolt. (Pl. nem tűnik eléggé motiváltnak a „Kéra­ban, a vasfejű" című, viszonylag kevéssé értékes mű ajánlása. Felmérésünk 730 adata közül egyetlen egy sem szavazott a „Kéra­ban"-ra.) Ugyanakkor nem érdektelen a Verne-olvasmányok népszerűségé­re vonatkozó adatokat, a belőle levonható konklúziókat egybevetni az 1954-ben megjelent „Ifjúsági irodalom" című pedagógiai főis­kolai jegyzettel [47], Ez a jegyzet néhány oldalon színes, szép stí­lusban jellemez Verne-regényeket. Helyes értékelési szempontjai ellenére azonban fogyatékossága, hogy nem támaszkodik felméré­sekre, így a pedagógiai, gyermeklélektani szempontok érvényesí­tése nem eléggé konkrét [48]. b) A Verne-olvasás motivációinak vizsgálatakor a tanulók válaszaiban, szóbeli megnyilatkozásaiban a 10—14 éves életkorral kapcsolatos, jól ismert gyermeklélektani megállapítások határozottan, jól tükröződnek: az olvasók a csodás mesék helyett a kalandos, izgalmas, a képzeletet is megmozgató, de ugyanakkor realisztikus alapvonású történeteket kedvelik [49]. Ugyanakkor érvényesül az a MAKARENKO által hangsúlyozott vonás is, hogy a gyermekek a sztatikus Robinson-történetek he­lyett jobban vonzódnak a mozgalmas, változatos, feszült cselekmé­nyű regényekhez [50], Konkretizálva: az ifjú olvasókat igen megragadja az utazás kalan­dossága, érdekessége — egyszersmind az érzelmes és derűs jelene­tek a „ Grant kapitány"-ban, ugyanakkor nagyra értékelik, hogy sokat lehet tanulni is a könyvből. (Távoli földrészek — Dél-Ame­rika, Ausztrália bemutatása.) Ugyancsak változatossága, érdekes meseszövése és a magyar szabadságharcosok szereplése teszi nép­szerű olvasmánnyá a ,,Sándor Mátyás"-1. A két híres robin­zonád (Kétévi vakáció, — Rejtelmes sziget) azzal lesz népszerűvé, hogy izgalmas, harci cselekményt iktat be és a sze­replők akaraterejére, bátorságára mutat rokonszenves, hatásos példát. Más esetekben a regény nagymértékben a főhős vonzó alakjával (15 éves kapitány) a szereplők hatásos jellemzése miatt lesz nép­szerűvé, kedveltté. A jellemzés Verné-nél erősen polarizált: a pozitív szereplők, hő­sök teljesen egyértelműen, határozottan azok — némelykor ro­mantikusan túlozva, felnagyítva szerepelnek pozitív vonásaik (pl. 63

Next

/
Thumbnails
Contents