Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1962. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 8)

I. Tanulmányok az oktatás és nevelés kérdéseiről - Dr. Berencz János: Verne művei mai nevelési törekvéseink tükrében

A 15 éves kapitány, — Sándor Mátyás); viszont az árulók, cselszövők, gonosztevők határozott ellenszenvet keltenek az olvasó gyermekekben. Feltűnő — és egyben az író kitűnő, szuggesztív jellemző erejére vall — hogy egyetlen olyan adatunk sincs, amikor a gyermekek az író szándéka szerint pozitív hőst ellenszenvesnek találtak volna. Hasonlóképpen arra sem találhatunk a 730 felmérési adatban és szóbeli beszélgetésekben egyetlen példát sem, hogy a gyermekek a negatív szereplőket, az árulókat, gonosztevőket — rokonszenvesnek ítélték volna meg. A szereplők erős polarizálása pozitív és negatív alakokra jól megfelel a gyermekek életkori sajátosságainak, könnyen felfoghatóvá és átélhetővé teszi számukra a regény fő mondanivalóját [51]. Miként reagálnak az olvasók Verne társadalmi mondanivalójára? Általában a fejlettebb olvasók (VII—VIII. osztályban) észreveszik, hogy Verne rokonszenve a nemzeti szabadságmozgalmak mellett van, hogy elítéli a gyarmatosítást, a rabszolgatartást. Az író negatív társadalmi nézetei (pl. nacionalizmusa, bizonyos esetekben vállásossága, pesszimista megnyilatkozásai stb.) a tanulókban nem találnak rezonanciára. Kritikával az író hibás társadalmi nézeteire, korlátaira vonatkozóan a tanulók alig élnek. Elmosódottan, a legfejlettebbeknél dereng ilyesmi. Pl. egy VII. osztályos fiú így nyilatkozik: „Verne a mi szempontunkból nézve sokszor maradian gondolkozott. De ezt meg lehet érteni. Erre így hirtelen nem tudnék példát mondani. . . A bolygóközi repülés egyes részleteit ma is helytállóan írta le. A társadalmi problémákra utaló részei azonban (T. i. az „Utazás a Holdba" c. könyvben) nem helytállóak." Amikor a Verne-olvasás motívumait vizsgáljuk, feltétlenül számításba kell vennünk, hogy az olvasási élményekről beszámolni (akár szóban .akár írásban) nem könnyű, még felnőttek számára sem [52], Nem érdektelen viszont a verbális kifejezésen túl azt vizsgálni, mi ragad meg képszerűen, vizuálisan a Verne-regényekből a tanulókban. Rajz-szakköri foglalkozással kapcsolatban igyekeztünk erre vonatkozóan is adatokat szerezni. Néhány konkrét, sikerültebb munkát ezzel kapcsolatban közlünk a következő két oldalon. Általánosságban a Verne-regények vizuális felfogására és ábrázolására vonatkozóan a következő tapasztalatokat említhetjük: 1. A tanulók a kedvelt regényekből olyan jeleneteket ragadnak meg, amelyek egyébként — szóbeli beszámolóik alapján is •— hatással volt rájuk; 2. A vizuális élményekből kiszelektálják természetesen a számukra rajzilag. festőileg könnyen megragadhatót. A vizuális ábrázolás szükségszerűen bizonyos szegénységet mutat a szóbeli megnyilatkozásokhoz képest [53].