Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1962. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 8)

I. Tanulmányok az oktatás és nevelés kérdéseiről - Dr. Berencz János: Verne művei mai nevelési törekvéseink tükrében

tikus történetét, amelyben a láthatatlanná tevés felfedezője bosszúból, féltékenységtől hajtva alkalmazza találmányát. Végül is elfogják és megölik a bosszúálló, rosszindulatú felfedezőt, Storitz Vilmost. — A regény egyébként Magyarországon játszódik. Van olyan vélemény, hogy Magyarországról ez a Verne- regény adja a legváltozatosabb anyagot [37]. Még a nagybirtok igazságtalan megoszlása is szóba kerül [38]. Vernének ezenkívül még több posthumus műve ismeretes. Izgalmas bűnügyi történetek, kalandos utazások, fantasztikus elbeszélések. Ezek azonban nálunk kevéssé ismertek, viszonylag kevéssé értékesek is. Jellemzésüktől ezért eltekinthetünk. Legfeljebb „A dunai hajós" c. regénye érdemel említést az utolsó művek sorában. Ebben a bolgár szabadságmozgalmak adják a hátteret, izgalmas bűnügyi történet is igyekszik fokozni az utazás érdekességét. A cselekmény egy része Magyarországon játszódik. A többi posthumus mű magyar fordításban többnyire meg sem jelent. Ált. iskolai tanulóink megnyilatkozásaiban ezekről nem találunk említést. Röviden említünk csupán néhány érdekesebb regényt az utolsó évekből: a „Falu a levegőben" egy exaltált német tudós afrikai, kudarccal végződő ,,civilizatórikus" törekvését mutatja be. (1901.) Kevéssé sikerült gyilkossági história az ,.Egy dráma Livlandban" (1904.) Az emberi természettel, társadalmi berendezkedéssel szemben pesszimista beállítottságú a „Jónathán hajótöröttjei". Fantasztikus, kudarccal végződő utópia bűnügyi izgalmakkal keverten ,,A Barsac-misszió csodálatos kalandjai" c. regény. — Egy aranytartalmú meteorért való versengés kudarccal végződő, komikus története „Az aranymeteor". — Fantasztikus, gyakran erősen pesszimista elbeszélések szerepelnek a „Tegnap és holnap" című gyűjteményes kötetben. — Vígjátéki elemekkel dolgozó társasutazás története a „Thompson és Társa ügynökség". II. Milyen hatással vannak a Verne-olvasmányok a fiatal olvasókra? — ez kétségkívül a kulcskérdés, melyet a Vernével foglalkozó pszichológiai és pedagógiai vizsgálódásnak fel kell tennie, igyekeznie kell tisztázni. Ahhoz, hogy erre a. kérdésre pontos, megalapozott választ tudjunk adni, igyekeznünk kell az ezzel kapcsolatos problematikát felbontani részkérdésekre, és konkrét felmérésekkel, az olvasókkal folytatott beszélgetések alapján kell megközelítenünk a problémát. A jelzett cél érdekében 1956/1957-ben, majd 1961. szeptemberében reprezentatív felméréseket végeztünk 25 Heves megyei iskolában [39], másrészt pedig csoportos ankétokat, beszélgetéseket és egyéni beszélgetéseket is lefolytattunk a Verne-olvasókkal. A felmérések lényegében kétféle jellegű kérdéseket tartalmaztak: 1. Milyen a Verne-olvasás volumene? Hányan olvasnak odahaza rendszeresen szépirodalmi, ill. ismeretterjesztő könyveket? Hányan olvastak Verne-regényeket? Hányan vannak olyanok, akik 3, vagy en59