Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1962. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 8)

I. Tanulmányok az oktatás és nevelés kérdéseiről - Dr. Berencz János: Verne művei mai nevelési törekvéseink tükrében

nél több Verne-regényt olvastak? Hogyan oszlanak meg a Verne-olvasók osztályok, nem és szociális összetétel szerint? [40] 2. Milyen hatással voltak a Verne-regények az olvasókra? Idevonatkozó kérdések: Melyik a legkedvesebb Verne- olvasmányod? (illetve olvasmányaid?) Miért? Melyik részlet ragadta meg legjobban a figyelmedet, érdeklődésedet? Melyik Verne- regény tetszett legkevésbé? Miért? Melyik részlet volt a leginkább unalmas, nem tetsző? Miért? Kik a legrokonszenvesebb Verne szereplők? Miért? Kik a legellenszenvesebbek a Veme-hősök közül? Miért? E kérdéscsoporthoz még két kérdést fűztünk a legutóbbi felmérésnél: Találkoztál-e Verne-regényekben ma is időszerű technikai és társadalmi problémákkal, jelenségekkel? Látsz-e valamilyen kapcsolatot a Verne-regények és az iskolai tananyag, a tantárgyak között? (Észrevetted-e, hogy a Verne-olvasás hatására érdeklődésed támad bizonyos iskolai tantárgyak, vagy egyéb tevékenység, olvasmányok iránt? [41] * Mostani cikkünk terjedelme nem ad arra lehetőséget, hogy teljes részletességgel elemezzük a felmérések, csoportos és explorációs beszélgetések adatait, tapasztalatait, tanulságait. Néhány legjellemzőbb tapasztalatra és konklúzióra azonban feltétlenül szükséges rámutatnunk. A két kérdéscsoport rendjében haladva, legfontosabb tapasztalatainkat a következőkben jelölhetjük meg: 1. A Verne-olvasás volumenére vonatkozóan: A 25 megkérdezett iskola 3828 adatából 2097 az otthon rendszeresen olvasó tanulók száma. (57,4 százalék.) A rendszeresen olvasó felsőtagozatos tanulók figyelemreméltó többsége, 65,8 százaléka olvassa és szereti Verne regényeit. A Verne-olvasó gyermekek többsége 52,8 százaléka három, vagy ennél több Verne-regényt is olvasott. Ezt a gyermektömeget (amely felmérésünk adatai szerint 730 főt foglal magában) tekinthetjük intenzív Verne- olvasónak. (Következő minőségi-pedagógiai jellemzésünk elsősorban az intenzív Verne-olvasók válaszaira, megnyilvánulásaira épít.) Adataink tanulsága szerint legnagyobb a, Verne-olvasók aránya a városokban és az új, szocialista ipartelepeken. (Pl. az egri belvárosi iskolában átlag 70—80 százalék a Verne-olvasók aránya, Petőfibányán 79,8 százalék, Mátravidéki Erőmű iskolájában 66,2 százalék az arány.) — Szociális összetétel szempontjából a munkás- és értelmiségi származású tanulók között több a Verne-olvasó, mint a parasztszármazásúak között; kétségtelen azonban, hogy 1957. óta megnövekedett a mezőgazdasági vidéken is a Verne-olvasók aránya [42], Ha Verne-olvasásra jellemző életkort nézzük és azt vizsgáljuk, melyik osztályban kulminál, a Verne-olvasás, illetőleg melyik osztályban van a legtöbb intenzív Verne-olvasó, a megvizsgált iskolák közt bizonyos eltéréseket, bizonyosmértékű szóródást tapasztalhatunk. Ilyen szempontból nézve, a vizsgált iskolák 4 típusba sorolhatók: 60