Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1962. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 8)

I. Tanulmányok az oktatás és nevelés kérdéseiről - Dr. Berencz János: Verne művei mai nevelési törekvéseink tükrében

hajó két ártatlan, becsületes matrózáia, a két Kip testvérre akarják terelni. A gonosztevők mesterkedese sikerül. A bíróság fegyházra ítéli az ártatlan Kip testvéreket. Ezek ártatlanul senyvednek, mikor szinte véletlen folytán kiderül ártatlanságuk. A meggyilkolt kapitány szemének recehártyáján ugyanis felfedezik a gyilkos matrózok képét [34]. Minden rendbe jön végül is: a bíróság felmenti a Kip testvéreket, szerződést kapnak egy hajón és boldogan élnek tovább. Néhány kritikus lényegében a tiszta testvéri szeretet, ragaszkodás regényének tartja ezt a regényt. Hivatkoznak arra, hogy megírását közvetlenül testvére halála inspirálta. Nem vitathatjuk el az ilyen közvetlen motivációt, de emellett sokkal általánosabb, társadalmibb mondanivalója a regénynek az igazságszolgáltatás kritikája, mely előző regényei után itt gyűrűzik tovább [35]. Iskolásgyermekek kalandos, izgalmas tengeri hajóút járói szól „Az Antillák világa" (1903.) A régebbi, népszerű Verne-regényekhez képest azonban színtelenebb, érdektelenebb, napjainkban kevéssé olvasott mű. Verne egyik utolsó műve „A világ ura" c. regény, (1904.) melynek műszaki-tudományos problémája a mindenütt (szárazon, vízben, levegőben) egyaránt gyorsan közlekedő, univerzális jármű. A titokzatos jármű különös tüneménynek okozója. A rendőrség nyomoz utána. A ,,Rém"nek nevezett jármű feltalálója és tulajdonosa a régebbi regényekből már ismert Robur. Robur még a hatóságokat is megfenyegeti: ne merjenek utána nyomozni, ne zavarják tevékenységét. Érdekes grafológiai megjegyzést tesz Verne Robur levelével kapcsolatban: Robur kézírása erőszakos, nehéz emberre vallott [36]. A „Rém" után nyomzó detektívek felkerülnek a járműre. Kalandos utazás után végülis szerencsetlenség éri a járművet: villám üt belé, Robur is elpusztul és titkát magával viszi. A detektíveknek sikerül megmenekülniök. Kiélezettebb, komorabb ennek a regénynek pesszimizmusa az előzőknél. A tudós felfedező pedig valósággal embertelen, kártevő másoknak és önmaga számára is. * Verne halálával még nem zárult le újabb müveinek kiadása. Több műve posthumusként, a szerző halála után jelent meg elsőízben. Ilyen például „A Szahara tengere" című regénye, amelynek tengelyében egy nagyszabású terv áll: a Szahara vidékét tengerrel árasztanák el, hogy így a terület öntözését, termékenységét biztosítsák. A terv nem kerül végrehajtásra és végül hatalmas földrengés nyitja meg a tenger útját. Az író társadalomszemléletének negatív, nacionalista oldalát mutatja a regény. A francia gyarmatosítókkal érez együtt, az arabokat ellenszenves, vad és babonás népként mutatja be. Egy másik posthumus regényében, a „Storitz Vilmos titká"-ban az embert láthatatlanná tevő vegyszer problémájával viaskodik. Fantasz•58