Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1962. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 8)
I. Tanulmányok az oktatás és nevelés kérdéseiről - Dr. Berencz János: Verne művei mai nevelési törekvéseink tükrében
ségnek megengedett erőfeszítéseit felülmúlja ama feltételek módosítása, amelyek közt a Föld mozog; az emberek éppenséggel nem tudják megváltoztatni ama rendet, amelyet a Teremtő a mindenség rendszerében megállapított." Egy színtelen, jelentéktelen dél amerikai földrajzi-kutatási útleírás után („Az Orinocon fölfelé" 1898.) ismét figyelemreméltó regény következik: a „Névtelen család" (1890.) Patetikus, szabadságharcot feldolgozó regény, (a kanadai franciák küzdelme az angol gyarmatosítókkal), amely tragikusan, a főhős halálával végződik. Romantikus motívumokkal, izgalmas csatajelenetekkel, kalandokkal, némi humorral is fűszerezett történet. Némelykor azonban hosszas történeti adatfelsorolásai szükségtelennek tűnnek, vontatottá teszik a cselekményt. A főhős tragikus halálakor, mintegy az olvasó vigasztalására, mottóul a szerző a következő tételt emeli ki: „Hősöket nevelni annyi, mint az önfeláldozást dicsőíteni." Egészen más világba, a vándorcirkusz világába vezet el minket, a derűs alaphangulatú „Cascabel Cézár'" című regénye. (1891.) A Cascabel francia vándorcirkusz-társulat utazását beszéli el Kaliforniától Alaszkán és a Behring-szoroson át, Szibérián keresztül haza, Franciaországba. Nem valami bohém ötlet, vagy fogadás készteti a vándorcirkuszt a hosszú, nehéz kocsiútra, hanem nagyonis prózai, reális ok: nincs pénzük vonatra, hajóra. Útközben persze ezúttal is számos látnivaló, tanulnivaló (pl. Szibéria, eszkimók, stb.) akad. Izgalmas kalandokban sincs hiány (pl. harc a fókákkal, farkasokkal, küszködés a hóviharral, stb.) Cascabelék azonban az egyszerű szegényemberek szívósságával, népi optimizmusával küzdik le sorra a nehézségeiket és szerencsésen haza is érnek. Erdély vadregényes tája a színhelye a „Várkastély a Kárpátokban" című regénynek. A cselekmény szinte szimbolikus: egy erdélyi arisztokrata szerelmi gyászában — Orfaniknak, a mellőztetése miatt embergyűlölővé vált tudósnak társaságában — bezárkózik eldugott kastélyába, ahová senkit be nem enged, sőt még elektromos árammal töltött kerítéssel is védi magányát. Megjelenik azonban a faluban az egykori vetélytárs; beengedik a várba, azzal a céllal, hogy bosszút állnak rajta. A várúr és a tudós felrobbantják a várat, de nem az egykori vetélytárs pusztul el, hanem, ők maguk. A régi vetélytárs, Telek Ferenc gróf, megmenekül, de beleőrül az eseményekbe. Hű inasának kitartó ápolása azonban felgyógyítja. — A regény tudományos elemét az elektromosság alkalmazásai szolgáltatják. Itt azonban a tudomány alkalmazása jórészt embergyűlölő, ártó céllal történik. — Különleges helyet biztosít a regénynek a szerelmi, féltékenységi motívuma, mely Vernénél ritka [281. —- Figyelemreméltó az erdélyi elmaradott iskoláztatás realisztikus, kritikus rajza is [29]. Egy hírlaptudósító oroszországi utazásának igénytelen leírása után („Bombarnac Claudius" 1892.) érdeklődésünkre tarthat számot a „Senki fia" című regénye. (1893.) A regényben a lelencgyermekek szomorú sorsa, embertelen neveltetési körülményei nagy erővel rajzolódnak ki. A mai olvasó érzi, 55