Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1962. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 8)
I. Tanulmányok az oktatás és nevelés kérdéseiről - Dr. Berencz János: Verne művei mai nevelési törekvéseink tükrében
hogy a főhősnek, a kis Senki fiának boldogulása (sikerül kitartó munka árán vagyont szereznie) egészen ritka kivétel lehet. A regény egyébként témájában kissé hasonlít a Dickens-regényekre, főleg a Twist Olivérre. (Számunkra az írországi nyomor realisztikus ábrázolása, a „rongyosok iskolája" megdöbbentő viszonyainak rajza teszi elsősorban figyelemreméltóvá a könyvet) [31]. Egyébként a mű sokoldalúság, izgalmas kalandszövés tekintetében elmarad Verne nagy regényei mögött. Bizonyos fokig a „Grant kapitány" keresési motívuma ismétlődik meg a „Branicanné asszony" című regényében. Itt egy hőslelkű, rendkívül erősakaratú asszony keresi hajótörést szenvedett férjét. Az utazás, a keresés a tengeren és a szárazföldön (Ausztrália sivatagjában) történik, nem jár veszélyek, kalandok, bonyodalmak nélkül. Olvasmányosság, érdekesség, változatosság tekintetében azonban messze elmarad a Grant kapitány mögött. — Érdekes pszichológiai problémát pendít meg Verne Branicánné asszony őrültségének meggyógyításával kapcsolatban [32], Jóval sikerültebb, érdekes és tanulságos olvasmány az „Antijer mester." (1894.) Itt is keresési motívum — mégpedig kincskeresés — szolgáltatja az utazás célját. A körülmenyesen elrejtett kincs nem kerül meg, mert rejtekhelye — egy elsüllyedt földközi tengeri sziget volt. Ennek ellenére is derűsen végződik a regény, mert a címszereplő Antifer mester gyámfia és annak mennyasszonya kincs nélkül is boldogok lesznek. — A regény életszerű, derűs szereplői is hozzájárulnak ahhoz, hogy a regény derűs, kellemes olvasmány legyen — ha nem tartozik is a legjelentősebb Verne-művek közé. Társadalmi szatíra jellege van — mint azt ANDREJEV szovjet irodalomtörténész kiemelte [33 ] — az „Úszó sziget" című regénynek. (1895.) Ebben amerikai milliomosok a technika minden áldásával felszerelt acélszigetet építtetnek. Modern berendezések egész sora (pl. teleautográf, kinetográf, telefot) szolgálja az utasok minél teljesebb szórakoztatását és kényelmét. Az úszó szigetet két elektromos propellermű hajtja. Mindig a kellemes éghajlatot élvezik, mert megfelelő éghajlatú vizekre irányítják az úszó szigetet. Állandó pártviszályok dúlnak a sziget milliomos lakói között. Nem elvi ellentét, inkább személyi versengés van a két párt között. A viszály okozza végülis a sziget vesztét, mert a két párt ellenkező irányba hajtja a propellermű veket. Verne éles szatírája itt nyilván az amerikai monopolizmust és annak kormányzati rendszerét támadja. Egy hatalmas robbanóerejű bomba feltalálása izgatja Verne fantáziáját „A francia zászló" c. regényben. (1896.) Főhőse Thomas Roch, francia mérnök és feltaláló. Találmányát nem méltányolják, sértett hiúsága búskomorrá teszi. Elmegyógyintézetben ápolják. Egy grófnak álcázott kalóz elraboltatja a mérnököt cellájából, mert találmányát, az óriási hatóerejű bombát saját céljaira, kalózkodásra, zsákmányszerzésre akarja felhasználni.