Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1962. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 8)

I. Tanulmányok az oktatás és nevelés kérdéseiről - Dr. Berencz János: Verne művei mai nevelési törekvéseink tükrében

Napjainkban is imponáló a kis hajótörötteknek ez az önállósága, aktivitása, életrevalósága, mellyel mindennapi életüket ilyen céltudato­san, hasznosan, értelmesen eligazították. Külön gondot fordít az író gyermekhőseinek jellemzésére. Először a regény kezdetén közöl mindegyikükről néhány adatot (pl. a szülők tár­sadalmi állását is), jellemző vonást. Később, a cselekmény folyamán a kezdeti nagyon vázlatos, felületes jellemzés konkrétabb lesz, mert az eseményeken és cselekedeteken keresztül is kapunk jellemzést. Felis­merhető a különbség a „kicsinyek" és nagyok jellemzése között. A ki­csikről csak szűkszavú, felületes jellemzést tud a szerző adni: pl. Dole nagyon magas, Costar igen nyúlánk. Az I. osztályban ugyan nem ra­gyognak nagyon különösen. Mégis előrehaladottnak tartják magukat, mert olvasni-írni tudnak, amivel az ő korukban már nincs mit dicseked­ni — állapítja meg szelíd iróniával az író [25]. — A „nagyok" jellemzé­sében részletes, árnyaltabb a könyv. Különösen rokonszenves Briand céltudatossága, bátorsága, józansága; Gordon eszes, praktikus amerikai: Doniphant gőgös, hiú, civódásra hajlik. A jellemzéseket felületessé te­szi a laikus „nemzetkarakterológia" érvényesítése, mely bizonyosfokú nemzeti elfogultságra is lehetőséget ad az írónak a jellemzéskor [26]. Hiányzik a regényből a rejtelmes elem, mégis mindvégig leköti az olvasót, mert a fiatalok önállósága, derék helytállása £eJLtétlenül rokon­szenvet kelt. Két évet töltenek a fiatalok kényszerű vakációban. Végre sikerül hajót ácsolniok és a maguk készítette hajón vitorláznak haza. A törté­net tanulságát maga az író mondja ki a regény végén: „Nincs az a hely­zet, amelyből menekülni ne lehetne, renddel, buzgalommal és bátorság­gal." • B) Verne utolsó, hanyatló szakaszának (1889—1904.) alkotásai, gyakran jövőbefordulók, pesszimisták. Az előző nagysikerű regények motívumai ismétlődnek sokszor erőtlen, kevésbé változatos és vonzó történet keretében. Nem véletlen, hogy e hanyatló szakasz re­gényei kevésbé népszerűek, sokat ma már teljesen elfelejtettek. Akad­nak viszont e szakaszban is értékes, kellemes hatású olvasmányok. Az „Utazás a Holdba" fantasztikuma lesz nagyobbszabású és szá­munkra, a rakéták korában különösen időszerű a „Világfelfordulás" cí­mű regényben. (1889.) A cselekmény egy hatalmas ágyúlöveg megkonst­ruálása körül bonyolódik: a Gun-klub olyan ágyúgolyót akar tervezni, melynek kilövésével a Föld tengelyének elfordulását 80 fokosra lehet megváltoztatni. Ennek óriási előnyei lennének: az éghajlat mindenütt mérsékelt lenne és ami még fontosabb gazdaságilag: lehetővé válna a sarkvidéki kőszéntelepek gazdasági kiaknázása. Ez óriási hasznot biz­tosít a részvényeseknek. A tudós Maston J. T. számításaiba azonban hiba csúszik [27],: a nagyszabású kísérlet kudarcba fullad. A szerző vallási rezignációba süllyed a regényvégi „tanulság" le­vonásakor: „A földgömb lakói tehát nyugodtan alhatnak. Az emberi­54

Next

/
Thumbnails
Contents