Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1962. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 8)

III. Tanulmányok a természettudományok köréből - Vajon Imre: Ideganatómiai vizsgálatok az Aporia crataegi L. (Lepidop., Pieridae) központi idegrendszerén

A szervek eltávolítása közben itt ott már előtűnik a ventrálisan fekvő idegrendszer, tehát tájékozódhatunk és elkerülhetjük annak megsértését. Ha a tápcsatornát és függelékeit, valamint az ivarszerveket eltávolítottuk a potrohból, akkor tulajdonképpen a hasüreget szabaddá tettük. Ilyenkor az idegrendszert felülről már csak vékony hártya borítja, amelynek eltávolítása után az idegrendszer potrohban levő szakasza felülnézetből vizsgálható. Az idegrendszert helyzetének megfigyelése után emeljük ki a testből. A kiemelést a következőképpen valósíthatjuk meg: Először átvágjuk a konnektívumot a tor és a potroh határán. Majd a dúcokból két oldalra kilépő idegeket kell átvágnunk. Különösen kell vigyáznunk az utolsó potrohdúc, vagy ivari dúc idegeinek átvágása közben. Az ivari idegek ugyanis nemcsak jobbra és balra, hanem sok irányba ágaznak ki a dúcból, ami a munkát megnehezíti. Az idegek átvágása után caudalis vagy cranialis irányból a dúclánc itteni szakasza alá nyúlunk tűkkel és kiemeljük azt. b) A kétoldali körbevágást végezhetjük a test oldalának közepétől jóval lejjebb is. Ilyenkor tulajdonképpen az állat testét hasi oldalról nyitjuk meg, s az idegrendszert is a ventrális oldal felől próbáljuk megközelíteni. Ez esetben különösen kell vigyáznunk az idegrendszer kiboncolásánál, mert a vágási síkkal ahhoz egészen közel vagyunk. A torban a vágás síkja a szárnyak alatt és a lábak töve (csípő) fölött közvetlenül halad át. Ezzel a módszerrel az idegrendszernek a torban és a potrohban levő szakaszát ventrális irányból sikerül megközelítenünk és tanulmányoznunk. 2. Hát-hasi körbevágás. A lepkének a testét megnyithatjuk úgy is, hogy a test középvonalától jobb- és baloldalra végzünk körbemetszést. A hát-hasi körbevágás után oldalról közelíthetjük meg az idegrendszert. Ezt a boncolási módot a toron és a potrohon együttesen, vagy külön alkalmazzuk. 3. Az idegrendszer boncolása haránt metszések után. A haránt metszéseket kezdetben a potrohon, a szelvényhatárokon ajánlatos végezni. Miután a dúcok helyzetéről tájékozódtunk, azokon a helyeken tanácsos a potrohot harántosan átmetszeni, ahol dúcok nincsenek, hogy a dúcok átvágását vagy megsértését elkerüljük. Meg kell jegyeznünk, hogy a potrohdúcok nem mindig a szelvények területén, hanem néha két szelvény között helyezkednek el. A későbbiek során tehát metszés esetében ezen elvek irányadók. A tornak a fejjel és a potrohhal érintkező részét egy-egy harántosan metszhető síknak tekinthetjük. Ezeken kívül még egy metszést végezhetünk a toron, a két tori dúc között. A harántmetszésekkel a központi idegrendszer keresztmetszeti képét tanulmányozhatjuk. A fejdúcok kipreparálása szintén bizonyos részletmetszésekkel oldható meg. A garatfeletti- és garatalatti dúc boncolását végezhetjük: 1. a tor felől, 2. felülről, 3. a fej arcfelőli megnyitásával és 4. alulról. A fenti szempontok szerint nehéz egységes metszéseket végezni. Arról van tehát szó, hogy az említett irányokból kiindulva végezzük el az agy és a garatalatti dúc feltárását, kiboncolását és kiemelését. A meg-520