Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1962. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 8)

III. Tanulmányok a természettudományok köréből - Dr. Pócs T., Pócsné Gelencsér I., Szodfridt I., Tallós P., dr. Vida G.: Szakonyfalu környékének vegetációtérképe

agyag, itt-ott vályog és lösz építi fel. A dombok relatív magassága 50— 100 m. A főleg észak-déli irányú domb vonulatok tetőmagassága a terület déli része felé emelkedik. A dombhátak lapos tetejűek, alkalmat adva így a zonális erdőtársulások nagy területen való kialakulására. Lejtőik általában meredekek, helyenként mély vízmosásokkal. A dombok közti hosszú völgyekben kavicsos medrű, bővizű patakok folynak, melyeket higrofil vegetáció kísér: ligeterdők, magaskórós állományok. A patakokat az alsó lejtőharmadban fakadó rétegforrások táplálják. A források körül alakulnak ki a legszebb átmeneti tőzegmohalápok és Jellegzetes vendvidéki táj: a tetőkön erdei fenyvesek, a völgylejtőkön lomberdők és kisebb lúcfenyves foltok. (Pöcs T. felv.) hegyvidéki láprétek. Területünk éghajlatában az alapvető kontinentális jelleg mellett Magyarország nagy részével szemben már jelentős montán-atlanti hatás érvényesül, • ami az Alpok közelségének tudható be. Januári középhőmérséklete magasabb (2,5 C°), júliusi középhőmérséklete alacsonyabb (18 C°), mint már a tőle közvetlen keletre eső Őrségé. A csapadék évi mennyisége 830 mm, aminek legnagyobb része (530 mm) a vegetációs periódusban, áprilistól szeptemberig hull le. Ilyen bő csapadék ebben az időszakban csak a Kőszegi hegységre és a Bükkfennsíkra esik. Ennek megfelelően hazánkban a Kőszegi hegységgel együtt itt a legmagasabb júliusban a légnedvesség értéke (75—80 %). A magas páratartalom a legmelegebb nyári hónap hőhatásait a növényzetre nézve kedvezően befolyásolja, ezért itt teljesen hiányzik a nö-452