Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1962. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 8)

III. Tanulmányok a természettudományok köréből - Dr. Pócs T., Pócsné Gelencsér I., Szodfridt I., Tallós P., dr. Vida G.: Szakonyfalu környékének vegetációtérképe

vény tenyészetben Magyarországon máshol beálló nyári nyugalmi pe­riódus, az egész vegetációs időszakban üde zöldek az erdők és rétek. A terület florisztikai növényföldrajzi szempontból a Keleti Alpok (Noricum) stájer flórajárásába (Stiriacum) tartozik (vö. Koegeler 1953, Pócs 1958, 1960, Kárpáti 1960, Soó 1961.). Egyes dealpin elemek Ma­gyarországon csak itt fordulnak elő (Alchemilla xanthochlora, Carex canescens), mások közösek a szintén a Noricum-hoz sorolt Kőszegi- ill. Soproni hegységgel, mint egy tőzegmohafaj (Sphagnum compactum), vörösfenyő (Larix decidua ssp. europaea), lúcfenyő (Picea excelsa = = P. abies), havasi éger (Alnus viridis), árnika (Arnica montana). Más montán elemei a Noricum-hoz tartozó e területeken elég gyakoriak, Dunántúl más területein ritkák, pl. a hegyi pajzsika (Thelypteris limbo­sperma), a bordaharaszt (Blechnum spicant), a zergeboglár (Trollius eurapaeus), fecsketárnics (Gentiana asclepiadea), hegyi zergevirág (Doronicum austriacum), hegyi csillaghúr (Stellaria nemorum), a csil­Hegyi zergevirág (Doronicum austriacum) a Grajka­völgyben. (Szodfridt I. felv.) -453

Next

/
Thumbnails
Contents