Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1962. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 8)

I. Tanulmányok az oktatás és nevelés kérdéseiről - Dr. Berencz János: Verne művei mai nevelési törekvéseink tükrében

Arra kell tehát szorítkoznunk, hogy csupán egészen röviden, vázlatosan jelezzük Verne társadalmi és írói „alapállását", magatartásának legfontosabb mozzanatait. Verne lényegében liberális, demokratikus érzelmű polgár volt, akinek alkotó periódusa nagyobb részben az imperializmus kialakulásának korára esik. Polgári liberalizmusa, demokratizmusa, humanizmusa, a maga idejében számos haladó, értékes vonást tartalmazott: őszintén óhajtotta az emberiség fejlődését, jólétét, békéjét, — szabadságot minden nép számára. Ugyanakkor — és ez is szükségszerű — polgári liberalizmusának számos olyan korlátja, tévedése, fogyatékossága is van, amely műveiben is gyakran megnyilvánul. így például: az emberi történelem, társadalom fejlődéstörvényeit, a munkásosztály szerepét nem ismerte fel, sokszor nagyonis patriarchálisan— nyárspolgáriasan ábrázolta munkaadó és munkás, gazda és alkalmazott viszonyát; sokhelyütt foltot ejt racionalista, haladó vonásaira nacionalizmusa, vallásossága, pesszimizmusa is. Verne, a racionalista, liberális polgári író az emberiség jólétét, békéjét, minden területen való haladását óhajtotta. E vágyait azonban saját korában, hazájában, Franciaországban, nem látta realizálva. Talán ennek is tudható be részben, hogy kielégítetlen, nyugtalan képzelete messzi földrészekbe, múltba és jövőbe repítette. A társadalmi haladás perspektíváit, a fejlődés valódi társadalmi törvényeit — polgári korlátaiból folyóan — nem látta. így hát a természettudományok, a technika fejlődésében látta az egyetlen lehetőséget arra, hogy az emberiség élete jobb, kényelmesebb, ígéretesebb legyen. Regényeinek hatalmas értéke a tudományok, a technika erejébe, fejlődésébe vetett reális bizakodása, az a szinte bámulatra méltó technikai fantázia, amellyel számos mai találmányt, napjainkban kibontakozó felfedezést zseniálisan előre megsejtett. Könnyen érthető, hogy Verne természettudományos-technikai kér# désfeltevései között számos esetben naiv, ma már teljesen elavult megoldásmódok szerepelnek. Pl. Verne holdbéli utazóinak ágyúgolyója — naiv elképzelés, a mai rakétatechnika egészen más alapokon nyugszik. Ugyancsak kezdetleges — fantasztikus naivitással találkozunk a repülőgépnél és számos más esetben is. Fontos, hogy a mai olvasók ezt világosan lássák. Igyekeznünk kell megfelelően tájékoztatni, felvilágosítani éppen ezért a Verne-kedvelő ifjúságot kedves írójuk naiv, ma már elavult nézeteiről is. Nagy hiba lenne, ha a mai Verne-olvasók teljesen elavult, korszerűtlen szemléletet szívnának magukba olvasmányaikból. Ezért ma már a Verne-olvasás inkább csak érdeklődéstkeltő kiindulópont lehet — a mai technikai problémák iránti érdeklődést felkeltheti, de a megoldást sokszor téves, elavult irányban keresi. Megjegyzés: K. K. Andréjev az 1954. évi szovjet jubileumi Verne-kiadás előszavában figyelmeztet arra, hogy az író politikai állásfoglalása, társadalomszemlélete kérdésében még nem ítélhetünk véglegesen, mert naplói és levelezése kiadatlan. Két fontos mozzanatot is említ Andréjev, amelyek Verne haladó voltáról, a forradalmárokkal való rokonszenvéről tanúskodnak. Ezek: 43