Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1962. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 8)

I. Tanulmányok az oktatás és nevelés kérdéseiről - Dr. Berencz János: Verne művei mai nevelési törekvéseink tükrében

a) Több közeli jóbarátja volt az írónak a communard-ok közül, pl. Elysé Reclus Louise Michelle, Pascal Grousset (a Commune külügyminisztere.) b) Verne első életrajzírója, Charles LEMIRE említi biográfiájában, hogy 1875-ben Űj-Kaledóniában a francia száműzöttek (akik közül sok communard volt) kunyhója falán több Verne-arckép volt található. Ez arra vall Andréjev szerint, hogy a száműzött communard-ok szerették, becsülték Jules Verne-t. Ha ehhez hozzávesszük, hogy korunk hány nagy tudósa, írója (pl. Gorkij, Obruscsev, Makaranko) volt tisztelője Verné-nek, még szembetűnőbbek inspiráló, haladó vonásai. Melyek Verne alkotó működésének szakaszai? Erre a Verne-kutatás nem adott egyértelmű választ. Pl. Alotte de la FUYE 4 periódust [5], Hankiss János 5-öt [6], Andréjev 3 periódust különböztet meg [7], 5j! A magunk részéről — elsősorban az ifjúságra tett hatást, a pedagógiai szempontokat mérlegelve — a következő 3 szakaszra osztjuk Verne írói munkásságát: 1. A kezdeti szakasz (1850—63.): vígjátékok, túlélezett romantikus misztikumba hajló, olykor exaltált elbeszélések. (Ekkor érvényesül erősen, sokszor közvetlenül Edgard POE és E. T. A. HOFFMANN hatása.) — E szakasszal — minthogy pedagógiailag (de irodalomtörténetileg sem) nem jelentős, mostani cikkünkben nem foglalkozhatunk [8]. 2. A nagy Verne-regények szakasza: 1863—1888-ig, az „Öt hét léghajón" megjelenésétől a , Kétévi vakáció" kiadásáig. Számunkra az írónak ez a „virágkora" — pedagógiai szempontjaink miatt is a legjelentősebb. 3. Az erőtlenedés, hanyatlás korszaka: 1889—1905. E szakasz az előzőhöz viszonyítva számunkra kisebb jelentőségű, — bár akadnak pedagóiailag figyelemreméltó művei ezekben az években is. A) A nagy Verne-regények szakasza, 1863—1888. A nagysikerű Verne-regények nyitányát az 1863-ban megjelent „öt hét léghajón" c. regény jelenti. Afrikának a regény megjelenésekor még kevéssé ismert tájaira viszi el az olvasót. Túlteng benne az ismeretterjesztő célzat. Az író tudatosan beletűzdelt útikalandokkal igyekszik állandóan ébrentartani az olvasó érdeklődését. A történet felépítése egyszerű, könnyen áttekinthető, szinte „módszeres''. Az angol Földrajzi Társaság ülésén elhatározzák, hogy Afrika ismeretlen vidékeire léghajót indítanak. Itt ismertet meg a szerző a főhős Fergusson doktorral. Határozott, elszánt tudós, aki lelkesen vállalkozik — a nehézségekkel mit sem törődve — a kockázatos útra. A regény elején ismerkedünk meg a léghajó utasaival, Fergusson doktor útitársaival: a mindig jókedvű, kedélyes vadászemberrel, Dick Kennedy-vel és Fergusson hűséges inasával, Joe-val. 4i