Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1962. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 8)

III. Tanulmányok a természettudományok köréből - Dr. Szőkefalvy-Nagy Zoltán: Adatok a hazai kémiai tanszékek történetéhez II. (Kerekes Ferenc)

egymásba átalakíthatók, mert ha ez eddig nem történt meg, ezért csak a mi kémiai bontórendszereink voltak a hibásak." (4. 123. o.) Egy nem tökéletesen bizonyítottan Kerekestől eredő kézirat arról tanúskodik, hogy Debrecenben azidőben Lavoisier elemeinek sorából a „nem mérhető elemeket", mint a „melegség, világosság, villanyosság, galvanismus és magnetismus", törlendőknek ítélték, „mivel ezeket edénybe fogni s lemérni nem lehet", s azokkal tartottak, akik „az említett tüneményeket csak az ős erőknek (vonzó és űzőerő) bizonyos nemű és fokú egymásra hatásából s egyiknek s másiknak bizonyos fokú erőre kapásából magyarázhatónak vélik," s akik szerint „talán végre mindnyájan egy kútfőre vihetők." [7. a és 21.]. c) A kémiai átalakulások elmélete. A kémiai elemeknek az előbbiekben tárgyalt elmélete alapján érthető, hogy Kerekes a kémiai elemek utáni vizsgálatokat nem tartotta fontosnak, ehelyett az egész figyelmet azokra a törvényekre kell szerinte fordítani, amelyek a testek átalakulása közben érvényesülnek. Elméletében feltételezte, hogy az elemek vegyülés közben eredeti mivoltukat teljes egészében feladják, a vegyületekben tehát a kémiai elemeket semmiképpen sem lehet megtalálni. Kedvenc példáján, a cinóberen ezt a felfogást így szögezi le könyvében, de későbbi kézírásos feljegyzéseiben is: „A cinóber egész térfogatában nem gondolható el egyetlen pont sem, ahol vagy a kén, vagy a higany volna jelen ... A cinóber tehát nem kénnel vegyült higany, hanem csak cinóber, mere nem azért cinóber, minthogy higanyból és kénből, hanem azért, mert a higanynak és a kénnek olyan mennyiségéből állott elő, amelyek öszszesen a dolgok valódi elemeit olyan arányban tartalmazzák, amelyek számunkra mint cinóber jelennek meg. A cinóber azonban nem szükségképpen higanyból és kénből keletkezik, hanem mindazokban a kémiai folyamatokban előáll," ahol a testek ebben az arányban tartalmazzák a valódi elemeket (4. 111. o.). Ebből kiindulva azt tételezte fel, hogy ha a bontást más módszerekkel hajtjuk végre, a bontás eredménye más lesz. Ebben az elméletben feltétlenül helyes az a gondolat, hogy a vegyületben az elemek eredeti tulajdonságukat teljesen elvesztik. Ahogyan ő magyarázta: abból, hogy egy embert megfigyelek, amint zöld kabátban bemegy egy házba, majd ugyancsak zöld kabátban kijön a házból, nem szabad arra következtetni, hogy egész idő alatt a zöld kabátban lett volna. Nem helyes azonban Kerekes felfogása arról, hogy másfajta egyszerű anyagok is keletkezhetnek a cinóberből, mint a higany és a kén. Pedig ez a nézete vezette őt arra, hogy ezzel az eddig különösnek, furcsának tartott kísérleti eredményeket is megmagyarázhassa. Azt, hogy mások nem ugyanazokat az eredményeket kapták, mint az egykori pesti professzor, azzal magyarázta, hogy nem ugyanolyan módon végezték a kísérleteket, mint ahogy azokat Winterl végrehajtotta. Hasonlóképpen ez a helytelen elmélet vezette Kerekest arra, hogy az alki25 417