Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1962. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 8)

III. Tanulmányok a természettudományok köréből - Dr. Szőkefalvy-Nagy Zoltán: Adatok a hazai kémiai tanszékek történetéhez II. (Kerekes Ferenc)

misták arany csináló mesterségét lehetségesnek ítélje meg (bár az erre fordított időt feleslegesnek és oktalanságnak tartotta). Szerinte a kohósításkor végeredményben ugyanolyan aranycsinálás megy végbe, mint amilyent az alkimisták akartak véghezvinni. „Ha találhattak eljárást, ami által a keményítő cukorrá változik, miért ne lehetne egy olyant kitalálni, ami által az ólom arannyá alakítható át?" (4. 165. o.) Ugyanúgy lehetségesnek tartotta azt is, hogy a növényekben arany képződjék. A tokaji szőlővesszők „nőtt arany"-a szerinte nem a tokaji talajból, hanem a növények életműködése folytán keletkezik. A kémiai átalakulások előbb ismertetett elmélete Kerekes 1819-es felfogását tükrözte. Ez a kérdés a továbbiakban is sokat foglalkoztatta. Megjelent könyvének tervezett folytatásában, a II. Betrachtung-ban megkísérelte a jelenségeket a dinamikus kémia tanításainak megfelelően is értelmezni, hogy „vajon nem volna-e tanácsos pusztán erőket és semmiféle tulajdonképpeni anyagot feltételezni a testek elemeiül." (5. l.o.) A kémiai átalakulások dinamista felfogását tanítványainak is oktatta. Őnadi Szabó Sándor, az 1833-as előadásokról készült jegyzetében ezt olvashatjuk: „A dynamisták .. . azt tanítják, hogy amint több testek edimással Chemiai módon edjesültek. akkor azok edjmást egészen át hatják, úgy hogy azt az egész helyet amelyet valami elegy el foglal mindanik test azok közzül a melyekből az elegy származott szakadatlanul tölti be." [7] Ebben az időben azonban Kerekes már nem tartott ki eredeti nézetei mellett. Bár megemlítette még, hogy a dinamista felfogás szerint a „czinobrium"-ban „legkisebb gondolható pont sintsen, amelybe mind a kéneső, mind a büdöskő edjszerre ugyan azon edj időbe jelen ne volnának", ugyanakkor azonban ugyanolyan részletességgel tárgyalta az atomisták tanításait is, sőt még azt is megemlítette, hogy „a Chemiai tüneményeket könnyebb az atomisták értelme szerént magyarázni." 4. Kerekes Ferenc kémiai nevezéktana Amikor Kerekes Ferencnek a debreceni főiskolán először kellett magyarul megszólaltatni a kémiát, igen nehéz helyzet előtt állott, hiszen a kémia szaknyelvének magyarrá tétele érdekében csak a kezdeti lépések történtek meg, s több mindenből arra kell következtetnünk, hogy még ezeket a kezdeti lépéseket sem ismerte. Semmi nyoma sincs annak, hogy tudott volna arról, hogy Nyulas Ferenc, Kováts Mihály , Varga Márton jórészt egymástól függetlenül sokat tettek már, hogy a kémia magyarul megszólalhasson végre. Semmi sem utal arra sem, hogy Kerekes ismerte volna a Pethe Ferenc által lefordított Davy-féle könyvet. Legalább is szóalkotásait nem vette át, pedig nehéz feltételeznünk, hogy ne ismerte volna ezt a művet, hiszen éppen abban az időben, amikor az megjelent, Kerekes a Nemzeti Gazda segédszerkesztője volt, tehát Pethéve 1 nyilván együtt-418