Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1962. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 8)

III. Tanulmányok a természettudományok köréből - Dr. Zétényi Endre: Albert Ferenc

(1860. 159. szám) is. Egerben ő alapította meg az Egri Értesítőt 1830. szeptember 1-én. Leginkább közgazdasági iránnyal indult, a forgalom, a közlekedés, az ipar közlönyeként akart a város gazdasági fejlődésén segíteni. Eleinte hetenként kétszer jelent meg, de december 1-től hetilappá alakult, mint a vármegye életének nyilvános közlönye. E lap utódja az „Eger" című lap lett. Ennek a tárca rovatában a népszerű, ismeretterjesztő cikkei egymást követik. 1863-ban „Hulló csillagok, tűzgolyók, meteorkövek" címen írt ismertetöt. Augusztus 8-át jelöli meg azon napok közül, amikor a hullócsillagok a legnagyobb számban jelennek meg. E cikk írásánál felhasználta az 1858. évi saját észleléseit is. Helyesen következtetett a hullócsillagok távolságára. A tűzgolyók jellemzésénél, számbavételénél a külföldi adatokat is sorra vette. Megmagyarázta a fényes nappal is látható tűzcsóvák útjait. íme, a napjainkban is sokszor visszatérő problémával neki is dolga akadt. Szélesköm adattára volt arra vonatkozóan, hogy a lehullott meteorkövek a különböző országrészekben hol találhatók, milyen kori az eredetük. E cikkben szószerint így vitázik a kételkedőkkel: „Igaz, hogy sokkal könnyebb kétleni és tagadni, mint észlelni és kutatni... s nem tudom mi ártott többet az emberi haladásnak, a bírálat nélküli hiszékenység-e, mely mindent elfogad, vagy az orrfintorgtató kétkedés, mely tényeket és elveket is tagad anélkül, hogy azokat alaposan nyomozná." A hullócsillagokról a misztikus véleményekkel ellentétben azt vallja, „hogy apró világ- (égi) testek, melyek a bolygók sebességével a vonzás törvényeit követve a Nap körül keringenek. Ha ezen tömegek légkörünk határához érkezvén világítani kezdenek, felhevült töredékeiket hullajtják a Földre." E hetilapban azon meteorológiai adatait is közzé tette, amelyek a szél, légnyomás, csapadék és a levegő hőmérsékletének állapotára vonatkoztak. 1872. március 21-én ezen a címen értekezik. „Lehetséges-e valamely üstökösnek összeütközése a. Földdel, s mik volnának ezen események következményei?" E cikk megírását így indokolta. „A hírlapok nemrég felriasztó tudósításokat hoztak egy üstökösről, mely állítólag oly közel jönne a Földhöz, hogy az laktestünk létét is veszélyeztetné." A csillagászok tényleg jól kiszámították, hogy az úgynevezett Biela-üstökösnek újra a Föld közelében kellett volna megjelennie. Ez azonban nem következett be, mivel az üstökös 1846. januárjában kettévált, 13 év múlva, 1859-ben ismét megjelent a kettős üstökös, de annyira közel került a Naphoz, hogy megfigyelése lehetetlen volt. 13 év múlva megint esedékessé vált a feltűnése. (1872-re.) Ez a következtetés váltott ki a hiszékeny emberekben rémületet. Üstököst ugyan nem láttak, de hatalmas mennyiségű meteorit hullott a Földre. Arról is van tudomásunk, hogy 1861-ben is találkozott Földünk egy üstököscsóvával, anélkül, hogy ebből komolyabb veszély származott volna ránk. Albert tulajdonképpen „interpellációra" válaszolt. Elég korszerűen magyarázta, hogy az üstökösnek szilárd magja nem lehet. Tagadta, hogy a találkozás veszedelemmel járna. Bizonyítékul említette, hogy a Föld 1819-ben egy üstökös „üstökén" haladt keresztül s nem ártott sem a Földnek, sem az embereknek. 1874. október 8-án a közelgő napfogyatkozásról írt tudományos értékű, de közérthető ismeretterjesztő cikket, A „tünemény" elvonulására vonatkozó számításokat ő maga végezte el. E téma kedvenc tárgyai közé tartozott. Már előbb, 1851ben ismeretterjesztő, s egyben csillagász feladatot oldott meg, amidőn azon év júliusában soronlévő napfogyatkozásról értekezett. E cikk külön lenyomatban is megjelent. A folyamatot úgy ismertette, ahogyan az valójában végbemegy. Előadása különösen szemléletességével tűnik ki. A tudományos leírást népszerű fogalmazásban, logikusan, egyszerűen oldja meg. Tudományos kutatói minőségben lép elénk, amidőn táblázatban közli Európa 153 helységére nézve a napfogyatkozás kezdetét és végét, annak méreteit — saját számításai alapján. -402