Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1962. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 8)

III. Tanulmányok a természettudományok köréből - Dr. Zétényi Endre: Albert Ferenc

hazánk leggyakorlottabb csillagászát —, az obszervatórium avult el; anyagi támogatás és megértés hiányában tétlenségre kárhoztattak egy nagyszerű kutatót. Az obszervatórium felújításának a problémája évek múlva is kísértett itt. 1879-ben Konkoly — Thege Miklós ógyallai csillagász sorra látogatta hazánk hasonló intézményeit, köztük az egrit is. Fájdalommal állapította meg a régi intézet pusztulását az érsekhez írott levelében. Az érsek válaszolt erre: — „Sajnálom, hogy nem tehetek semmit az új csillagvizsgáló berendezésére, mert jelenlegi jövedelmeim mélyen a kalocsai érsek jövedelme alatt maradnak." Tudományos ambícióit az akkori tudományos felfogás szerint a csillagászathoz közel álló munkaterületen, a meteorológiai megfigyelésekben élte ki. Ilyen irányú munkát a csillagászat mellett már Budán is végzett. 1825-től 1848-ig terjedő megfigyelései eredményét havonként rendszeresen közzé is tette az Ofner Pester Zeitung és a Pester Tageblatt címmű hírlapokban. Mivel Egerben a csillagászat nem köthette le munkaerejét, a Lyceum épületében a csillagdával kapcsolatosan már 1352-ben meteorológiai megfigyelő állomást rendezett be. Az árván maradt szél-zászló abból az időből származik, a felső kupola sarkában zörgeti a szél. Albert Ferenc az észleléseket maga végezte. Megfigyelései eredményeit évenként az akkor megjelenő Eger című hetilapban közzé is tette rendszeresen „Az egri érseki csillagdában intézett légtünettani észleletek eredményei" címen. De összefüggően közölte az alább ismertetendő „Heves és Külső Szolnok megye leírása" című általa szerkesztett könyvben is A csillagda meteorológiai adatközlései csak 1868ban szakadtak meg, a hetilap sem közli az észlelések eredményeit. Az 1872. évi Meteorológiai Évkönyvből olvashatjuk, hogy Albert Ferenc dr., „. .. . aki eddig az észleletek vezetését átvállalta, tanfelügyelővé történt kinevezése óta már nem küld be észleleteket." 1868. után a Spekula a hallgatás homályába borult. A kirándulók, a kíváncsi tömeg csupán a Camera Obscura — annak kivetítése kedvéért — látogatta a Lyceum többrehivatott tornyát. Albert csillagászati tevékenysége elméleti fejtegetések és tanulmányok fogalmazására korlátozódott élete egri szakaszában. Csillagászati és meteorológiai tevékenykedése mellett Albert Ferencet eddig alig értékelt oldaláról is be kell mutatnunk. Ma így fogalmazhatjuk meg ebből a szempontból, hogy Albert Ferenc az ismeretterjesztő, avagy a tudományok népszerűsítője. Cikkei, értekezései a külföldi tudományos intézetekhez is, de sajátságos ízes nyelvezetével a nép felé is eljutottak. Lássuk hogyan? Mind a napilapok, mind a hetilapok szívesen közölték írásait. Tárgyait legszívesebben a csillagászat köréből vette, ahol következetesen harcolt a tudatlanság és a babona ellen. De írogatott időjárási és földrajzi témákról is. Cikkei jelentek meg a már említett német nyelvű lapokon kívül — 1832. után magyarul is — a Jelenfeor-ban, a Nemzeti Újságban. A Pesti Napló is igen sok írását közölte, (1857. 104., 105., 113., 134., I860.: 158. számában), valamint az Idők Tanújában 26 401