Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1962. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 8)

III. Tanulmányok a természettudományok köréből - Dr. Zétényi Endre: Albert Ferenc

hazánk leggyakorlottabb csillagászát —, az obszervatórium avult el; anyagi támogatás és megértés hiányában tétlenségre kárhoztattak egy nagyszerű kutatót. Az obszervatórium felújításának a problémája évek múlva is kí­sértett itt. 1879-ben Konkoly — Thege Miklós ógyallai csillagász sorra látogatta hazánk hasonló intézményeit, köztük az egrit is. Fájdalommal állapította meg a régi intézet pusztulását az érsekhez írott levelében. Az érsek válaszolt erre: — „Sajnálom, hogy nem tehetek semmit az új csillagvizsgáló berendezésére, mert jelenlegi jövedelmeim mélyen a ka­locsai érsek jövedelme alatt maradnak." Tudományos ambícióit az akkori tudományos felfogás szerint a csillagászathoz közel álló munkaterületen, a meteorológiai megfigyelé­sekben élte ki. Ilyen irányú munkát a csillagászat mellett már Budán is végzett. 1825-től 1848-ig terjedő megfigyelései eredményét havon­ként rendszeresen közzé is tette az Ofner Pester Zeitung és a Pester Tageblatt címmű hírlapokban. Mivel Egerben a csillagászat nem köt­hette le munkaerejét, a Lyceum épületében a csillagdával kapcsolato­san már 1352-ben meteorológiai megfigyelő állomást rendezett be. Az árván maradt szél-zászló abból az időből származik, a felső kupola sarkában zörgeti a szél. Albert Ferenc az észleléseket maga végezte. Megfigyelései ered­ményeit évenként az akkor megjelenő Eger című hetilapban közzé is tette rendszeresen „Az egri érseki csillagdában intézett légtünettani észleletek eredményei" címen. De összefüggően közölte az alább is­mertetendő „Heves és Külső Szolnok megye leírása" című általa szer­kesztett könyvben is A csillagda meteorológiai adatközlései csak 1868­ban szakadtak meg, a hetilap sem közli az észlelések eredményeit. Az 1872. évi Meteorológiai Évkönyvből olvashatjuk, hogy Albert Ferenc dr., „. .. . aki eddig az észleletek vezetését átvállalta, tanfelügyelővé történt kinevezése óta már nem küld be észleleteket." 1868. után a Spekula a hallgatás homályába borult. A kirándulók, a kíváncsi tömeg csupán a Camera Obscura — annak kivetítése ked­véért — látogatta a Lyceum többrehivatott tornyát. Albert csillagászati tevékenysége elméleti fejtegetések és tanulmányok fogalmazására kor­látozódott élete egri szakaszában. Csillagászati és meteorológiai tevékenykedése mellett Albert Fe­rencet eddig alig értékelt oldaláról is be kell mutatnunk. Ma így fo­galmazhatjuk meg ebből a szempontból, hogy Albert Ferenc az isme­retterjesztő, avagy a tudományok népszerűsítője. Cikkei, értekezései a külföldi tudományos intézetekhez is, de sajátságos ízes nyelvezeté­vel a nép felé is eljutottak. Lássuk hogyan? Mind a napilapok, mind a hetilapok szívesen közölték írásait. Tárgyait legszívesebben a csillagászat köréből vette, ahol következe­tesen harcolt a tudatlanság és a babona ellen. De írogatott időjárási és földrajzi témákról is. Cikkei jelentek meg a már említett német nyelvű lapokon kívül — 1832. után magyarul is — a Jelenfeor-ban, a Nemzeti Újságban. A Pesti Napló is igen sok írását közölte, (1857. 104., 105., 113., 134., I860.: 158. számában), valamint az Idők Tanújában 26 401

Next

/
Thumbnails
Contents